Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-130
Í0O CXXX. SZAM. Az engedélyezés módozata a most idézett §. második kikezdése szerint az lenne, hogy mig e vonalra is az 1882. évi XLV. t-cz. által beczikkelyezett engedélyokmányban megállapított üzleti feltételek alkalmaztatnának, addig az építési feltételek meghatározása a közmunkaés közlekedésügyi ministerre bízatnék annyiban, a mennyiben a vonal viszonyaihoz s á még megtartandó közigazgatási bejárás eredményéhez képest az előbb idézett engedélyokmányban megállapított építési feltételektől eltérő határozmányok előírása szükségesnek fog mutatkozni Ezen összekötő vonal kiépítése folytán különben a nagyszombati fejállomáson jelenleg izükséges nehézkes kezelés megszűnik és a budapest-szered-zsolnai kiviteli fővonal mintegy 15 kilométerrel rövidebb lesz, mely körülmény ugy vasut-üzleti, mint közgazdasági szempontból is figyelemre méltó. A törvényjavaslat 2-ik, 3-ik és 4-ik §-aiban a társaság által a vágvölgyi vonalakra nézve igénybe vehető kamatbiztositás végleges rendezése czéloztatik, mely intézkedés indokolásául a következők szolgálnak. Az 1882. évi XLV. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 22. §-ában ki van mondva, hogy: »az engedélyes társulatnak a közte és az annak idején fenállott kormányok között létrejött szerződései szerint meghatározott s a monarchia két fele által viselt évi kamatbiztosítéki átalányának a magyar államot illető része a trencsén-zsolnai rész forgalomba tétele napjától kezdve az engedély egész tartamára a trencsén-zsolnai vonal számadásszerííieg kimutatandó építési tőkéje, úgyszintén a cserekép átengedett vágvölgyi vasút pozsony-trencséni vonalának és szárnyvonalainak becsára után számítandó 5Va°/o kamatozásnak megfelelő tiszta jövedelmi hányaddal felemeltetik:« — az 1884. évi X. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 22-ik §-a szerint pedig a kamatbiztositási^ átalánynak még további felemelése biztosíttatik azon tisztajövedelmi hányad alapján, mely a csácza-határszéli vonal számadásszerííieg kimutatandó építési tökéje után számítandó 55*/*% kamatozásnak megfelel. A szab. osztrák-magyar államvasuttársaság azonban mindjárt a trencsén-zsolnai vonal és az 1882. évi XLV. t.-cz. által beczikkelyezett engedélyokmány 20-ik §-ának d) pontja szerint engedélyezett szered-gaîanthai s egyéb szárnyvonalak megnyitása után, de a csácza-határszéli vonal kiépítését megelőzőleg, a vágvölgyi vasutvonalakba már befektetett s még befektetni tervezett költségösszegeket 25 millió írttal kimutatván, azon kérelemmel járult a kormány elé, hogy a kimutatott befektetési költségek alapján a monarchia két fele által viselt kamatbiztositási átalánynak a magyar államot illető része 5V 2 7o-al vagyis a kimutatott 25 millió frt után évi 1.375,000 frttal felemeltessék. Ezen társaság által kimutatott 25 millió frtnyi összegbe a következő tételek vétettek föl, u. m.: 1. Pozsony-trencséni vonal becsértéke 7.648,013 frt, 2. Pozsony-trencséni vonal becsértéke után késedelmi kamatok . . 25,278 > 3. Trencsén-zsolnai vonal építési költsége 7.600,000 > 4. Trencséni állomás kibővítése költsége 80,000 » 5. Csácza-határszéli (zwardon) vonal épitési költsége 1.910,800 » 6. Tepla-vlára-szorosi vonal épitési költsége 1.045,200 » 7. Zsolna-Csáczai Il-ik vágány épitési költsége 1.200,000 > 8. Járművek beszerzési költsége 2.654,000 » 9. Különféle építkezések költsége 900,000 > 10. Pozsony kanyar épitési költsége 86,700 » 11. Pozsonyi állomás kibővítési költsége 200,000 » 12. Pozsony-trencséni vonal állomásainak kibővítési költsége. . . . 500,000 » 13. Gralantha-szeredi szárnyvonal épitési költsége 650.000 » 14. Szered-lócz-bresztoványi vonal épitési költsége 500,000 » Összesen ~ 25.000,000 frt.
