Főrendiházi irományok, 1884. II. kötet • 106-168. sz.
Irományszámok - 1884-130
98 CXXX. SZÁM. illetőleg csácza-magyar gácsországi határszéli vasút tényleges épitési költsége után a szabad, osztrák-magyar- államvasút-társaság javára 57*%-os kamatbiztositást helyeznek kilátásba. A szóban forgó törvényjavaslattal hason kamatbiztositás a tepla-vlára-szorosi, a galantha-szeredi és a szered-galgócz-lipótvári vonalak épitési, nemkülönben a vágvölgyi vonalon szükséges bővítési forgalmi eszközök beszerzési és a zsolna-csáczai vonalon lerakandó második vágány kiépítési költségeire is kifejezetten kiterjesztetni inditványoztatik, ugy azonban, hogy egy maximalis összegben állapittatik meg az 1882. évi XLV. és az 1884. évi X. törvényczikkekkel beczikkelyezett engedélyokmányok 22. §-a, valamint a törvényjavaslat most jelzett intézkedése folytán, de csakis a tényleges eszközölt befektetések után igényelendhetö kamatbiztositás. Miután a rövid idő lefolyta alatt kiépítendő tepla-vlára-szorosi vasútra a kamatbiztositás már az 1882. évi XLV. törv.-czikkel beczikkelyezett engedményokmányban kilátásba helyeztetett s a galantha-szeredi vonal az 1882. évi XLV. törv.-czikk értelmében szintén kamatbiztositással kedvezményezett récse-prácsai vonal helyébe lépett; a mellett pedig, hogy a kamatbiztositás a szered-galgócz-lipótvári vonalra kiterjesztessék, mivel kiépítése főleg a kormány által előtérbe állított közforgalmi és hadászati tekintetekből történik, a méltányosság szól, miután továbbá a zsolna-csáczai peage-vonal az 1884. évi X. törv.-czikk határozmányai folytán a trencsén-zsolnai vonal folytatásának tekintendő; s végül az állam megváltási joga a vágvölgyi vonalon eszközölt bővítésekre a beszerzett forgalmi eszközökre is kiterjed; a bizottság annyival inkább javasolhatja a kérdéses határozmányok elfogadását, mert tekintve, hogy a társaság számadásilag elért tiszta jövedelmei az utolsó öt 'évben a monarchia két állama által biztositott tiszta jövedelemnek több mint kétszeresére rúgtak, csaknem teljes biztonsággal állitható, hogy a kamatbiztositási átalány emelése az államkincstárra lényeges megterhelést maga után nem fog vonni, s csak a társaságot hozza azon helyzetbe, hogy czímleteinek kedvezőbb elhelyezésével nagyobb hatálylyal felelhet meg a működéséhez közgazdasági szempontból fűzött várakozásoknak. Ezek előrebocsátása után ajánlja a bizottság a kérdéses törvényjavaslat változatlan elfogadását. Budapest, 1885. évi április hó 20-án. Szlávy József s. k., bizottsági elnök. Báró Mudnyánszky József $, k. bizottsági jegyző.
