Főrendiházi irományok, 1884. I. kötet • 1-105. sz.

Irományszámok - 1884-94

XCIV. SZÁM. 431 Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal megállapíttatik, hogy ha az ezen §. b) pontjában emiitett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után birnak, a magyar felsőházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar főrendiházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi július i-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a felsőház elnökével közli. c) Azon leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok és egyenes leszármazás utján törvényes fiutódaik, kiknek a megfelelő (herczegi, grófi, bárói) czímen kivül Ö Felsége a király, a ministertanács felterjesztésére, az örökös felsőházi tagság jogát is külön adományozta. A nem leszármazásuknál fogva magyar állampolgárok a felsőházi tagság jogával, a ministertanács felterjesztésére, csak a törvényhozás utján ruházhatók fel. A ministertanács mindkét esetben csak oly 24. évüket betöltött és nagykorú érdemes magyar állampolgárt hozhat javaslatba, ki az ezen §-ban megállapított vagyoni képesítéssel bír. 4. §. Ha a 3. §. b) és c) ponlja által érintett családok tagjainak valamelyike nem bir a megállapított vagyoni képesítéssel, vagy ha azt későbben elveszti, azon időtől fogva rá nézve a jog szünetel, de feléled ismét, ha ezen képesítést később megszerzi. Ez esetben a jog a jogosultság igazolását követő legközelebbi ülésszaktól fogva gyakorolható. 5. §. Az általuk viselt méltóság vagy hivatal alapján és annak tartama alatt tagjai a főrendiháznak : A) a) az ország zászlósai, b) a két koronaőr, c) a fiumei kormányzó, d) a királyi Curia elnöke, másodelnöke és a budapesti királyi Ítélőtábla elnöke. B) Ugyancsak hivataluknál fogva, egyházi tisztök tartama alatt, tagjai a felsőháznak : a) a római katholikus, latin és görög szertartású egyház egyháznagyjai : a prímás, a többi érsekek és a megyés püspökök, a pannonhalmi főapát, a jászói prépost és az aurániai perjel ; b) a görög-keleti egyház egyháznagyjai: a szerb pátriárka, a román metropolita és a megyés püspökök; c) az evangélikus-református és az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak hivatalban legidősebb három-három püspöke; továbbá az evangélikus-református egyháznak hivatalban legidősebb három főgondnoka, a kiknek meghatározásánál az erdélyi egyházkerületet illetőleg annak csakis hivatalban legidősebb főgondnoka veendő figyelembe; az ágostai hitvallású evangélikus egyháznak egyetemes főfelügyelője és hivatalban legidősb két kerületi felügyelője ; végre az unitárius egyháznak hivatalban idősb egyik elnöke, azaz vagy püspöke vagy főgondnoka ;