Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-639
7f tfCXXXIÏ. SZÁM. Hogy ezen értékek alapján a fővárosi közmunkák tanácsa kölcsönt nyerhessen, szükséges volt a kölcsönadó biztosítására kimondani, hogy kölcsönvétel esetén a szóban levó jövedelmi forrásokból származó bevételek, első sorban a felveendő kölcsön kamatai és törlesztési járulékainak fedezésére fordítandók. Ezen szakaszra nézve m eg jegyeztetik még, hogy az eddig adott kincstári előlegek áz 1881 : XXXI. t.-czikkel lettek kamatmenteseknek nyilvánítva. Midőn a nagykörút létesítése költségeinek fedezéséről törvényjavaslat terjesztetik elő, kívánatos, hogy egyszersmind az 1871: XLII. t.-czikknek azon rendelkezései is módosíttassanak, melyek czélszerütleneknek bizonyultak. A tapasztalás ugyanis mutatta, hogy az út meg nem nyitásán kivül még más, az 1871: XLTI. t.-cz. határozmányaiban rejlő akadályozó körülmények is vannak, melyek a nagykörúton való építkezésre a kedvet csökkentik. Ilyenek az 1871: XLII. t.-cz. 7. §-ának azon intézkedése, hogy a körút egyes szakaszainak, illetőleg bárány-utczai kiágazásának teljes kisajátítása után a körúton, illetve kiágazásán homlokzattal biró házak vagy telkek tulajdonosai az illető szakasz költségeihez V*-ed részben tartoznak járulni. Ezen határozmány egyrészt nem igazságos és méltányos arányban osztja meg a ház-, illetve telektulajdonosokra háromló terhet; másrészt pedig bénitólag hat az építkezési kedvre. A törvény idézett szakasza szerint ugyanis a nagykörút a következő önálló szakaszokra van felosztva: a) a Dunától a váczi-utig (mostani Lipót-körut) ; b) a váczi-uttól az új sugár útig (Teréz-körut) ; c) a sugár-uttól a kerepesi-utig (Erzsébetkör-ut) ; d) a kerepesi-uttól az üllöi-utig (József-körút) ; e) az üllői-úttól a Dunáig (Ferencz-körút); f) a három bárány-utczai kiágazásra. Az 1871: XLII. törvényczikk szerint minden önálló szakasznak kisajátítási költségei külön számitandók fel s a telektulajdonosok telkök homíokhossza arányában azon szakasz kisajátítási költségeinek V*-ed részét tartoznak megtéríteni, melyben telkük fekszik. így azonban felette aránytalanul oszlanának meg a terhek; mert ezen megosztás szerint a kisajátítandó telkek becsúértékét véve alapul, esnék a telkek homiokzathosszának egy-egy folyó ölére : a Lipót-köruton 242 frt 40 kr. a Teréz-köruton 255 > 50 » az Erzsébet-köruton 299 > 58 > a József-körúton 347 > 45 > a Ferencz-köruton 305 > 01 > a bárány-utczában 160 > 38 > Ezen aránytalanság, miután a keletkezendő új telkek értékére befolyással nem biró azon körülményből származik főleg: hogy valamely szakaszban több vagy kevesebb telket s több vagy kevesebb fennálló épületet kell-e kisajátítani, — annál méltánytalanabb, mert épen azon útszakaszokban legmagasabb a kisajátítási járulék, melyben a telkeknek aránylag legkisebb értékük van s legalacsonyabb ott, hol a telkeknek legnagyobb az értéke, t. i. a sugár-utat átszelő Teréz- és Erzsébet-körutakon s a váczi-körutat az osztrák-magyar áiíamvaspálya-társulat indóházával s a Teréz-köruttal összekötő bárány-utczában. Ezen aránytalanságon akképen lehet segíteni, ha az egész körútnak és bárány-utczai kiágazásának kisajátítási költségei minden szakaszra nézve egyformán osztatnak meg, a mi
