Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-639
DCXXXIX. SZÄM. 67 Melléklet a 639, számú irományhoz* Indokolás „az 1871: XL1L t.-cz. némely intézkedésének módosításáról és a Budapest főváros dunajobbparti területén emelendő építmények adómentességéről' szóló törvényjavaslathoz. A bemutatott törvényjavaslat kétjiíülönváló részből áll: egyik része (1—6.§§.) vonatkozik a budapesti nagykörút mielébbi megnyitása végett teendő intézkedésekre, másik része pedig (7—9. §§.) tárgyazza a Budapest főváros dunajobbparti részének némely vidékén új épületekre nézve engedélyezendő adókedvezményeket. I. Á nagykörút létesítése érdekében teendő intézkedésekről. A törvényhozás még 1871. évben az azon évi XLII. t.-cz. által jóváhagyta, hogy a főváros pesti részét a földunától (a MargithidtólJ az aldunáig (a teherpályaudvar táján) körben keresztülszele főközlekedési nagykörút és annak bárányutezai kiágazása a fővárosi közmunkák tanácsa által készített terv szerint létesíttessék s egyúttal elrendelte, hogy az ut meghatározott szabályozási vonalának új építkezések esetén épen tarthatása, illetve az e czélból esetenkint szükségessé váló kisajátítások költségeinek fedezésére az 1870: X. t.-cz. alapján felvett kölcsönből előlegképen 900,000 frt folyóvá tétessék. Ugyané czéíraaz 1872. évi állami költségvetésben (1872: VII. t.-cz.) további 500,000 frt engedélyeztetett. Ezen összesen 1.400,000 frtnyi összeget tevő előlegek a felmerült szükséghez képest a nagykörút különböző pontjain eszközölt kisajátításokra tényleg felhasználtattak; azonban az 1873. év kezdetén kiütött nagy pénzügyi és hitelválság következtében beállott gazdászati pangás miatt minden vállalkozási kedv eltűnvén s az építkezés terén majdnem teljes szünet állván be, de másfelől az állam pénzügyei is nagyon kedvezőtlen állapotba jutván, melynél fogva alig lett volna indokolható, hogy kényszerítő szükség nélkül a nagykörút czéljaira újabb előlegek folyóvá tétessenek, a nagykörútra vonatkozólag is félbeszakadt minden tevékenység. Az azóta lefolyt egész évtized alatt a nagykörút megnyitása tekintetében nem is történt más intézkedés, minthogy az osztrák-magyar államvaspálya-társaság budapesti indóháza előtti útszakasz egy még korábban kötött egyezmény értelmében szabályoztatott s néhány magántelek megvétetett, melyeknek tulajdonosai, mert nekik a szabályozási vonal épentartása érdekében az építkezés megengedhető nem volt, az 1871: XLII. t.-cz. 2. §-a értelmében telkeik kisajátítását követelték. 9*
