Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-639
DCXXXIX. SZÁM. 65 nyát, s a fővárosi csatornázási ügy megoldása is a nagy-körút megnyitásával szoros kapcsolatban áll, a főváros fejlődése, forgalmi és egészségi viszonyainak javítása szempontjából fenforgó követelmény a nagy-körút mielőbbi létesítése. ' A tett számitások szerint e czélra beleértve a már megszerzett területek fennebb jelzett kisajátítási költségeit is — 6.733,968 frt 39 kr. szükségeltetik. Mintán azonban a telektulajdonosok által viselendő kisajátítási, járdafektetési járulékok, az ismét eladható, valamint a Duna szabályozása folytán nyert telkek értéke 5.339,038 forintra rug, fedezet nélkül csak 1.394,930 forint, illetőleg — minthogy a nagy-körút némely pontján a hol építkezések történnek, az úttestet ideiglenesen el kell késziteni, csatornázás, viz, és íégSzeszvezetékkel ellátni — 1.694,930 frt áll. A tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban ezen fedezeti hiány pótlása végett az hozatik javaslatba, hogy azon 1.716,793 forint 14 krnyi előlegmaradvány, melyet a fővárosi közmunkák tanácsa a sugárút létesítésére nyert előlegből még vissza nem fizetett, de mely készpénzben már a fővárosi közmunkák tanácsa rendelkezésére áll, visszafizetési kötelezettség nélkül a nagy-körút czéljaira engedtessék át, illetőleg az államot illető e részbeni követelés engedtessék el. Figyelemmel arra, hogy e szerint az állami költségvetés semmi új kiadással nem terheltetik, a bizottság a kérdéses javaslatot, valamint annak ama kiegészítését, melynél fogva a természetüknél fogva azonnal be nem folyó bevételek fejében 3.114,799 frt 25 kr. erejéig a közmunkák tanácsa a kormány jóváhagyásával a fenforgó szükséghez képest hitelműveletek kötésére felhatalmaztatik, annyival kevésbé kifogásolhatja, mivel a város a körút létesítése érdekében az által, hogy a Dunaszabályozás folytán nyert telkekből őt megillető 825,140 frt értéket képviselő részről lemond, a sugár-út fentartását magára* vállalja, továbbá a nagy-körút létesítésénél 440,000 frt értéket képviselő munkákat teljesitend, a maga részéről megfelelő áldozatot hozand. A törvényjavaslat ezeken kivül 1871-ik évi XLII. t.-cz. határozmányait két irányban módositja. A körút és annak bárány-utczai kiágazása mindkét oldalának mentében álló házak és telkek tulajdonosai által fizetendő kisajátítási járulékot házaik, illetőleg telkeik minden folyó öle után 288 frt 16 krban állapítja meg, továbbá az adómentességet oly egyemeletes házakra is kiterjeszti, melyek 2 emelet felépítésére alkalmas alapfalakkal bírnak, kimondván, hogy eme kedvezményben a nagy-körút bárányutczai kiágazásából a váczi-körútra átnyúló telkeken emelendő új- vagy pótépitmények is részesülendnek. Tekintve azt, hogy a kisajátítási járulék megosztására eddig fennálló határozmányok nem igazságos és méltányos arányban osztják meg az e részbeni terhet, a mennyiben a kisajátítás alá eső házak számával kapcsolatban a járulék ép azon útszakaszokban legnagyobb, melyekben a telkeknek aránylag legkisebb értékük van, a bizottság ez okból, valamint az építési kedv fokozása czéljából nem tagadhatja meg hozzájárulását az emiitett két rendbeli módosítástól. Ezek mellett kívánatosnak mutatkozik azon határidőre nézve, mely alatt valamely épületnek fel kell épülnie, újabb meghatározást venni fel, miután ha az 1879. évi XLII. t.-cz. által 1891. évi június 10-ig meghosszabbított 10 évi határidő a törvény eddigi rendelkezése szerint számíttatnék, az építkezésre csak annyi idő engedtetnék, mennyi az út kiépitése s a 10 évnek a mostani törvény szerint számított lejárata közt van. A törvényjavaslat az e részbeli kívánatosságnak az által tesz eleget, hogy figyelembe véve, mikép a körúton csak annak megnyitása és elkészítése után lesz lehetséges haszonnal építeni, kimondja, hogy a 10 év minden útszakaszra nézve azon időponttól kezdve számíttatik, a midőn az illető szakaszban a kisajátítási járulék esedékessé válik. A törvényjavaslat az 1871. évi XLII. t.-cz. 8. §-ában biztosított rendkívüli adókedvezFÖRENDI IROMÁNYOK IX. 1881—84. 9
