Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-636

54 ßCXXXVJ. SZÁM. Melléklet a 636* számúi irományhoz. Indokolás „az országos fegyintézeteknek egy gyei való szaporítása, a létezők átalakítása és államfogház építése tárgyában'

6 szőlő törvényjavaslathoz. Az 1878. évi V. t.-ez. hatálybalépte előtti időkben a bűntett miatt szabadságvesztés büntetésre Ítélteknek oszágos fegyintézetekbe való beszállítása csak a büntetés rövidebb vagy hosszabb időtartamától, s a fegyintézetekben változatosan előállott üres helyek számától volt függővé téve, ugy, hogy a büntetés egyaránt volt végrehajtható ugy a törvényszéki fogházakban, mind pedig az országos fegyintézetekben. Ennek volt következménye, hogy nem ritkán 10—15 évi börtönre itélt egyének is a kellő szigor kifejtésére alkalmatlan törvényszéki fogházakban töltötték büntetésüket. A büntető törvénykönyv azonban elvi különbséget állapítván meg a fegyház és a börtönbüntetés között, 28. §-ában azt is elrendelte, hogy a fegyházbüntetés — tekintet nélkül annak időtartamára — országos fegyintézetekben hajtandó végre. Ennek, valamint azon további körülménynek, hogy a vagyon elleni bűntettek súlyosabb nemeinek elkövetői, s a visszaesők a korábbi gyakorlatnál szigorúbb elbánás alá esvén, rendszerint fegyházbüntetésre ítéltetnek: azon természetes következménye lett, hogy országos fegyintézeteink a fegyházbüntetésre elitéltek befogadására elégteleneknek bizonyultak. így már a büntető törvénykönyv életbeléptetését követő első évnek, vagyis 1881-nek végén 457 fegyházbüntetésre elitélt egyénnek a törvény értelmében való elhelyezése maradt el, habár a beszállítások a szabályszerűnél is nagyobb számban eszközöltettek, — a múlt 1882-ik év végén pedig már 926 fegyházbüntetésre itélt egyénen volt lehetetlen a büntetést a törvény szigora szerint végrehajtani. Hogy ezen állapot mily kevéssé egyeztethető meg a helyes igazságügyi politikának követelményeivel, azt bővebben fejtegetni felesleges. Csak azon egy visszás következményre vagyok bátor utalni, hogy a fenforgó körülmények közt, egy például % vagy 3 évi »fegyházra« itélt egyén, a ki a hely szűke miatt fegyintézetbe nem szállítható, semmivel sem bűnhődik súlyosabban, mint azon más egyén, ki csekélyebb törvényszegés miatt ugyancsak % vagy 3 évi >börtpnre« van ítélve. Ekként eredményében tétetik tönkre az 1878. évi V. t.-cz. által meghonosított büntetési rendszer és az arányos bűnhödésre irányzott törekvés számos esetben meghiúsul, és pedig a súlyosabb bűntettesek meg nem érdemelt előnyére.