Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-630
18 DCXXX. SZÁM. keresztülvinni, hogy az iparos segédei és tanonczai számára vasár- és ünnepnapokon az isteni tisztelet látogatására szükséges szabad időt megengedje. Ez okból mind a 82., mind az 55. §§-okban a szükséges intézkedések fölvétettek. Nem lehetetlen, hogy ez által talán a vasárnapi munkaszünetelés közvetett utón éretik eK A 85. §-ban a kereskedelmi segédekre nézve a már jelenleg az 1875: XXXVII. törvényczikkben foglalt határozat vétetett fel, és az egyúttal a fontosabb teendőkkel megbízott iparossegédekre is kiterjesztetett; mert például nagyobb ipartelepeken mint pénztárnokok, üzletvezetők, könyvvezetők stb. alkalmazott segédekre nézve csak nem méltányos a 14 napi felmondás lehetősége. Ily alkalmazottak állásuknál fogva jobb helyzetre tarthatnak számot. A 87. és 88. §§. lényegben nem változtak; a kereskedelmi törvénynek illető és ezen §§-ba tartozó intézkedései mindazáltal ide is átvétettek. A 89. §. a védrendszer viszonyai által indokolt és fölvétele a segédek viszonyainak tisztába hozatala végett czélszerűnek látszott. Hasonló intézkedést tartalmaz egyébiránt már a cseléd és gazda közötti viszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. törvényczikk a 10. § ában. Leglényegesebb intézkedések e fejezetben a munkakönyvről szóló 92—103. §§. A munkakönyv intézménye ellen, valamint mellette számos érvek küzdenek. Hazai viszonyaink között azonban a munkakönyv meghonosítása már csak azért is kívánatos, mivel átalános a panasz a munkás-viszonyokban jelentkező rendetlenségek és fegyelmetlenség ellen. Vájjon a munkások, a segédek okozzák-e ezen iparunkban mutatkozó kedvezőtlen jelenséget, avagy nem-e maguk az iparosok, a kik a törvény eddigi hiányos intézkedéseit sem tartották meg pontosan, azt vizsgálni talán nem indokolt, csak jelezni akartam az állapotot, a melynek javítása végett a munkakönyv meghonosítása s a vele kapcsolatos intézkedések elrendelése czéloztatik. A törvényjavaslat szerint minden segédnek munkakönyvvel kell ellátva lennie (92. §.); ezen kötelezettség alól csakis a fontosabb teendőkkel megbízottak vétetnek ki, még pedig a dolog természeténél fogva. Nagy ipartelepek főtisztviselői ugyanis nem is képeznek oly hullámzó elemet, a mely működésének helyét gyakran változtatná ; ily személyek viszonyai iránt az iparosok egészen más utón szokták maguknak a szükséges tájékozást megszerezni, mintsem hogy é végből hatóságilag ellenőrzött munkakönyvre volna szükség. Maga a munkakönyv csakis a rend és fegyelem érdekében állíttatván ki és az iparhatóság részéről a segédek minden hullámzása alkalmas lajstromok vezetése által (102. §.) ellenőriztetvén: szükséges volt meghatározni azt, hogy ki számára állitható ki a munkakönyv. Az elv e tekintetben az (94. §.), hogy mindazok számára, a kik a törvény értelmében nem esnek többé a tanoncz fogalma alá, azok minden megszorítás nélkül munkakönyvet kívánhatnak. Ki kellett mondani ezt az elvet épen fejletlen iparviszonyaink közepette, a midőn egyes nagyobb vállalkozók gyakran azon kényszerhelyzetbe jutnak, hogy külföldről tömegesen vagy nagyobb csoportokban segédeket hozatnak. A gyári munkásokról szóló 104—113. §§. lényegükben nem sokat változtak; habár a segédekről szóló §§j módosításaival a munkakönyvekről szóló intézkedések a gyári munkásokra is kiterjesztetnek. A 113. §-ban a végből, hogy a legfelsőbb hatóság mindig tudomással bírjon arról, mikép teljesitik az alsóbb hatóságok a törvény által rájuk bizott teendőket, elrendeltetik, hogy a gyárak ellenőrzése végett megejtett vizsgálatokról a minister elé évenkint legalább egyszer kimerítő jelentés teendő. A IV. fejezet az ipartestületekről szól. Már fennebb jeleztetett az az álláspont, a melyet a kcrmány azon leginkább a kézmives-iparosoknál annyira elterjedt nézettel szemben a »kötelező társulatok« meghonosítása tárgyában elfoglal. Engedve a mindinkább megerősbödött kívánságnak és gondoskodva arról, hogy ezen engedmény által az ipar ügye magában véve sérülést ne szenvedjen, az ipartestületek intézménye életbe fog léptettetni. A midőn azonban ez az engedmény megtétetett, nagy figyelmet kellett fordítani IUTÍI, hogy ily intézkedések jogos érdekeket ne sértsenek és a vállalkozás szellemének fejlődését ne gátolják
