Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-659

DCLIX. SZÁM. 237 12. §. A íüvatbérek maximuma az engedélyezett pálya számára a következő határok közt sz

a batik meg : A. Legmagasabb árszabási tétel személy- és kilométerenkint : az I. osztályban 5 o. é. kr. ezüstben a II. > . . , . , 3 > > > > . a III. > 2 > > > > Az 1. és 2. osztályú kocsik az 1-ső rendű pályákon használt másodrendű kocsik szerint szereltetnek fel. A 3. osztály részére oly kocsik alkalmaztathatnak, milyenek a többi pályákon a 4. osztályra nézve előirvák, azonban padoAkai látandók el. Uti pod gyásznál az egész jegyenként 25 kilogrammot meghaladó súlytöbblet 10 kgrnyi súlytételekre, a gyorsárú pedig 5 kilogrammnyi súlytételekre felvéve kikerekítendő. Minden 10 kgr. podgyásztúlsúlyért kilométerenkint 0'48 kr., 100 kgr. gyorsárúért pedig kilométerünkül t 4*8 kr. számíttatik ezüstben. B. Az árúk szállítására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapíttatik : 100 kg. és kilométerenkint az első darabárú-osztályban 1*84; a második mérsékelt darabáru-osztályban 1*32 és a terjedelmes árúk után 2*36 kr. ezüstben. — A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsirakományokban száliittatnak, mint legmagasabb árszabási tétel 100 kg. és kilométerenkint 0'52 kr. számíttatik ezüstben. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárú-osztály fentebbi tétele szolgál maximális díjtételként. Az árúk osztályozása és a többi szállítási határozmányok tekintetében, —.' valamint a mellékilletékek (ideértve a kezelési illetéket is) s végül: a hullák, hintók, élö állatok, külön vonatok stb. viteldíjai tekintetében is a m. k. államvasutak keleti vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a beíekteiési töke 7 százalékára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az engedélyesek meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőié g leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, e szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. 13. §. Az engedélyeseknek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsák olyképen, hogy az árkeiet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzanak elfogadni. 14. §. A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyesek által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mind a két irányban, minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy feladó vagy szállítmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér-leszállitásban vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesíteni kell minden feladót és szállít-