Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-659

DCLIX. SZÁM. 229 Melléklet a 6S9. számií irományhoz. À közmunka- és közlekedésügyi ministernek jelentése, az ország ff f/üléshez, a marosvásár hely-szászrégeni helyi érdekli vasút engedélyezése tárgyában. Idősb báró Huszár Károly, báró Kemény Kálmán és a szászrégeni első tutajkereskedótársaság, az 1885. évi november hó 26-án részükre megadott előmunkálati engedély alapján a maros vásárhely-szászrégeni vasút terveit és költségvetését elkészíttetvén, azokat m. é. május hó 21-én oly kérelemmel mutatták be hozzám, miszerint részükre ezen vasútvonal építésére és üzletére az engedélyt az 1880. évi XXXI. t.-cz. értelmében adnám meg. Az engedélyt kérők által bemutatott — s a műszaki tanács véleménye alapján, az állandó vasutengedélyezési bizottság által is elfogadásra ajánlott tervek szerint a marosvásárheiy-szászrégeni vasút am. k. államvasutak kocsárd-maros vásárhelyi szárnyvonalának (1868: XL1. t.-cz. 2. §.) marosvásárhelyi állomásából ágazik ki — sa Maros folyam balpartján Maros-Szent György, Nagy-Ernye, Sáromberke, Gernyeszeg, Körtvélyfája, Petele és Radnótfája községek érintésével, mintegy 34 kilométer hosszúságban Szász-Régenig vezet. A szóban forgó vasút kiválólag az átszelt vidék helyi érdekeit lesz ugyan hivatva kielégíteni, — létesítése azonban kívánatos az államkincstár érdekeinek szempontjából is, a mennyiben egyfelől a görgényi uradalom fakészletének értékesítését előmozdítja és másfelöl a m. k. államvasutak keleti fővonalából kiágazó kocsárd-marosvásárhelyi szárnyvasut folytatását képezvén^ a keleti vonalak jövedelmezőségét is jelentékenyen emelendi. Az engedélyezési tárgyalás alkalmával mindenekelőtt azon fontos kérdés merült fel, hogy a marosvásárhely-szászrégeni vasút, habár az a fentebbiek szerint egy szárnyvonalból indul ki, mégis tekintettel arra, miszerint oly irányt követ, mely egy, a m. kir. államvasutak keleti vonalából kiágazólag a tölgyesi szoroson át vezető romániai csatlakozásnak is, úgyszólván egyedüli ránya — oly vasútnak tekinthető-e, mely a helyi érdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXI. t.-cz. alapján lenne engedélyezhető? És a kormány nézete szerint ezen vasút csakugyan az idézett t. ez. 1. §-ának első pontja szerint engedélyezhető. Mert eltekintve attól, hogy a Románia felé ugyanezen irányban vezető csatlakozó vasút kiépítése — bármily kívánatos is — ma még a kivitel stádiumába nem