Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.
Irományszámok - 1881-658
DCLVIII. SZÁM. Î23 Az árúk felállítására nézve legmagasabb árszabási tételként megállapíttatik 100 kgr., és kilométerenkint az 1. darab-árúosztályban 0*92 ; a 2. mérsékelt darab-árúosztályban 0*66 és a terjedelmes árúk után 1*18 kr. ezüstben. A kőszén, só, tűzi- és épületfa, trágya, kő és tégla után, ha teljes kocsirakományokban szállíttatnak, 100 kgr. és kilóméterenkint mint legmagasabb árszabási tétel 0*52 kr. számíttatik ezüstben. Köteleztetik továbbá az engedélyes, hogy az állami (esetleg a horvát-szlavón országos kormány kezelése alatt álló, valamint a törvényhatósági és községi utak) építésére és fen* tartására szükséges követ, téglát és kavicsot a m. k államvasutakon az állami vagy törvényhatósági utakhoz szükségelt anyagok száliitására nézve fennálló kedvezményes díjtételek mellett szállitandja. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árúkra nézve a mérsékelt darabárúosztály fentebbi tétele szolgál maximális díjtételként. Az árúk osztályozása s a többi szállítási határozmányok tekintetében, valamint a mellékilletékek (ideértve a kezelési illetékeket is) s végül a hullák, hintók, élő állatok, különvonatok stb. viteldíjai íekintetében is a m. k. államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme egymásután következő 3 éven át a befektetési tőke 7%-ára emelkedik, jogában áíland a kormánynak, az engedélyes meghallgatása mellett, az árszabályt megfelelőleg leszállítani. Az esetre, ha a törvényhozás a viteldíjakat az összes vasutakra nézve szabályozná, a szabályozás ezen vasútra is érvényes leend. Köteleztetik végül az engedélyes, hogy a díjtételek felállításánál semleges állást fog elfoglalni, illetőleg hogy azon díjtételeket, melyeket akár díjszabás, akár kedvezmény utján a Kanizsán és Pragerhofon túl menő forgalmakra nézve saját vonalain engedélyez, ugyanazon czikkek után és ugyanazon összviszonylatokban és feltételek alatt a sz.-lőrinczi és zákányi csomópontokon átmenő forgalmakban is engedélyezni fogja, mi mellett kiköttetik, hogy a Trieszt, illetőleg Bécsbe irányuló forgalmakban az engedélyes pálya által rendelkezésre bocsátott díjrészletek és kedvezmények mindenkor a Fiúméba, illetőleg Budapestre irányuló forgalmaknak is megadandók. 13. §. Az engedélyesnek megengedtetik, hogy a szedendő vitel- és fuvardíjakat belföldi ezüstpénzben számítsa olyképen, hogy az árkelet tekintetbe vételével járó illetékeket országos értékben tartozzék elfogadni. 14. §. A 12. §. értelmében meghatározott árszabások az engedélyes által időközben leszállíthatok, egészben vagy csak a tárgyak egyes nemeire, az egész vonal hosszában vagy csak a pálya egyes vonalszakaszaira, egyik vagy mindakét irányban minden szállítási távolságra egyenlően vagy növekvésük esetére nagyobb mérvben. Az ekként leszállított árszabályok az előbbeni mértékre ismét felemelhetők, de csak három havi alkalmazásuk után. Ha egy feladó vagy szállítmányozó bizonyos feltételek alatt fuvarbér leszállításban, vagy más kedvezményekben részesül, ezekben részesíteni kell minden feladót és szállítmányozót, ki ugyanazon feltételeket elfogadja olyképen, hogy személyes előnynek semmi esetre hely ne adassék. Mindezen kedvezinények (refactia) alakjában sem járhatnak.
