Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-658

DCLVIir. 87,1M. 215 A vonal irányára nézve az engedélyt kérő által bemutatott tervezetet egészben véve elfogadhatónak s csupán annyiban találtam módositandónak, a mennyiben e tervezet szerint a barespakráczi vasút barcsi kiindulási pontján az ezen jelentékeny forgalmi góczponton összefutó vasutak egyikével sem hozatott volna összeköttetésbe. Ezen összeköttetést tehát a forgalom érdekében szükségesnek tartván, kötelezendőnek találtam az engedélyest, hogy a barcs-pakráczi vasutat a szab. déli vagy a szab. pécs-barcsi vasút barcsi ííllomásával külön állomás létesitése esetében is kapcsolatba hozza. Ezen intézkedés a forgalom általános érdekén kivül önmagában véve is fontosságot nyer az által, mert ekként már az engedélyokmányban megadatik a lehetőség arra nézve, hogy a szóban levő vasút, utólagos pótépitkezések nélkül a kapcsolatos szab. déli vagy szab. pécs-barcsi, illetve budapest-pécsi vasutaknak üzletkezelésébe átadassék. E mellett azonban biztosítva van az engedély-okmányban a barcs-pakráczi vasúton az önálló üzletvitel lehetősége is, a mennyiben köteleztetett az engedélyes, önálló üzlet folytatása esetén az építési tőkéből pályakilométerenkint 4,805 frtot üzleteszközökre fordítani. Ha pedig ezen Összeg kezdetben az emiitett czélra egészben vagy részben fel nem használtatnék, avagy az üzletvitel más vasúti vállalatra ruháztatván át, e vállalat forgalmi eszközeinek rendelkezésre bocsátását is elvállalná: a fel nem használt Összegek letétbe helyezendök, s más czélra, mint forgalmi eszközök beszerzésére fel nem használhatók. Fontosnak találván vasúti politikánk szempontjából, hogy a kormány a barcs-pakráczi vasút üzletének egy másik vasúti vállalatra leendő átruházásánál befolyását megfelelően érvényesíthesse, kikötendőnek találtam az engedélyessel szemben az engedély-okmányban, hogy az üzlet átadására vonatkozó szerződést a kormánynak jóváhagyás végett bemutassa. Díjszabási tekintetben az engedély-okmány az engedélyes tarifa szabadságát, a vicinális vasutakra nézve gyakorlatban levő maximalis díjtételek határai közt, általában nem érinti. Minthogy azonban a barcs-pakráczi vasút a Barcson tál menő forgalomban a magyar kir. államvasutak tarifális érdekeit közvetlenül érinthetné, kikötöttem, hogy az engedélyes a díjtételek felállításánál semleges állást foglaljon el, s azon díjtételeket, melyeket akár díjszabás, akár kedvezmény utján a Kanizsán és Pragerhofon túl menő forgalmakra nézve saját vonalain engedélyez, ugyanazon czikkek után és ugyanazon összviszonylatokbau és feltételek alatt a szt.-lorinczi és zákányi csomópontokon átmenő forgalmakban is engedélyezze, kiköttetvén különösen, hogy a Trieszt, illetőleg Bécsbe irányuló forgalmakban az engedélyes által rendelkezésre bocsátandó díjrészletek és kedvezmények mindenkor a Fiúméba és Budapestre irányuló forgalmaknak is megadassanak. A mi a szóban levő vasút kiépítésére szükséges épitési tőkét és annak beszerzését illeti; az engedély-okmányban megadatik .az engedélyes részére a jog, hogy a helyiérdekű vasutakról szóló 1880: XXXI. t.-czikkben foglalt módozatok mellett részvénytársaságot alakithasson s az építéshez szükségelt tőkét 2

A-Öd részben törzs- és 3

A-öd részben elsőbbségi részvények kibocsátása utján szerezne be. E végből a barcs-pakráczi vasút névleges épitési tökéje 70% árfolyam felvételével 11 milJió forintban állapíttatott meg névleges értékben. Ezen tizenegy milliós épitési tőke azonban az engedélyes részére az általa bemutatott költségvetésen és egy vicinális vasúttal szemben támasztható igényeken túlmenő következő több teljesítmények kikötése mellett engedélyeztetik: a) hogy az eredetileg fából tervezett barcsi Drávahid véglege* mino'ségberi kő- és vasszerkezettel építtessék ki ;