Főrendiházi irományok, 1881. IX. kötet • 629-687. sz.

Irományszámok - 1881-652

194 DCLTI. SZÁM. pályanyom változást nem szenvedhet. Macitól értetik egyébiránt, hogy ez által az engedélyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szorítkozhatok, a mennyi egynyomú símithoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegybevétel kilométerenként 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy második vágányt létesíteni* Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 éy lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállítani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. a) Alépítmény. A pálya emelkedése a fővonalon 17°/oo-t, a szárnyvonalon pedig 8%o-t meg nem haladhat. A kanyarodásoknak a nyílt pályán és pedig a fővonalon 200 méternél és a szárnyvonalakon 975 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól eltérések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.3 méternek, illetőleg a bevágások és töltések szélességének a kavicságy alsó felületében mérve 4 méternek kell lennie. } A beágyazás vagy durva homok, — vagy kavicsboritékkal fedett tiszta, homokból, vagy egészen durva homokból, kavicsból vagy kőtörmelékből állítandó elő. Köteles engedélyes az építési alap terhére a pálya hosszában pályakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot elhelyezni. A fedett és boltozott műtárgyak kőből vagy téglából építendők, a nyílt műtárgyak kő- vagy tégla-elienfalakkal és a két méLerig terjedő kis nyilt átereszek kivételével, melyeken fatartók alkalmazhatók, vasfelszerkezettel létesítendők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágányszélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniük, folyó méterenként 21.5 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűen rakott talpfákra lesznek helyezepdők, hogy igénybevételök 4,300 klg. keréknyomás mellett D centiméterenként 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kitérők alkalmazása is.