Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-592
90 DXCI.I. SZÁM. Az álnév alatt, vagy a szerző nevének kitétele nélkül megjelent irói művek, a mennyiben az első kiadás ideje a művön kitétetett, ettől számítandó 50 évig védetnek. De ha a mű megjelenésétől számitott 50 esztendő alatt a szerző neve beiktatás végett .bejelentetett: a védelmi idő a 11. §. szerint számíttatik. 14. §. A szerző halála után kiadott mű a szerző halálától számított 50 éven át részesül védelemben. Ha a mű a szerző halálától számitott 45 év eltelte után, de 50 éven belől adatik ki először, a megjelenéstől számítandó 5 esztendőn át részesül védelemben. 15. §. Az académiák, egyetemek, testületek és más jogi személyek, továbbá a nyilvános tanintézetek, a mennyiben az áltatok kiadott művekre nézve a szerzővel egyenlőknek tekintendők, a mű első megjelenésétől számítandó 50 éven át részesülnek védelemben. 16. §. Több kötetben vagy részben megjelenő müveknél a védelem tartama minden egyes kötetnek, vagy résznek első megjelenésétől számíttatik. Az olyan müveknél, melyek több részben vagy több kötetben ugyanazon anyagot tárgyalják, és igy egymással összefüggőknek tekintendők, a védelem tartama az utolsó kötet vagy rész megjelenésétől számíttatik. De ha az egyes részek vagy kötetek kiadása között három évnél hosszabb időköz telt el: az előbb megjelent részek, vagy kötetek külön önálló műnek, a három év lefolyása után megjelenő részek, vagy kötetek pedig új műnek tekintendők. 17. §A fordítás tilalma a 7-ik §. 2-ik pontja esetében az eredeti mü megjelenésétől számitott Öt évre, ugyanazon §. 3-ik pontja esetében pedig a jogosult fordítás első megjelenésétől számitott 5 évre terjed. 18. §. Az előző szakaszokban megállapított védelmi időbe a mü vagy a forditás első megjelenésének naptári éve, illetőleg azon év, melyben a szerző meghalt, nem számíttatik be. 3. Büntetések, 19. §. A ki szándékosan, vagy gondatlanságból a szerzői jog bitorlását képező cselekvényt követ el, ezen vétségért a szerzőnek, vagy jogutódának nyújtandó kártérítésen felül, 1000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. A pénzbüntetés minden tettesre nézve külön állapítandó meg. Ha a pénzbüntetés be nem hajtható, annak helyébe fogházbüntetés lép, melynek tartamát a, biróság már az ítéletben határozza meg. Ezen meghatározásnál 1 írttól 10 früg terjedő összeg helyett egy napi fogházbüntetés állapítandó meg. Ha a cselekmény elkövetőjét sem szándékosság, sem gondatlanság nem terheli, büntetésnek helye nincsen, és a cselekmény elkövetője a szerzőnek vagy jogutódának az okozott kárért csak saját gazdagodása erejéig felelős. 20. §. A ki mást a szerzői jog bitorlására rábír, a 19. §-ban meghatározott büntetés alá esik, és a szerzőnek, vagy jogutódának, a 19. §. értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes a most érintett §. szerint vétkes nem volna, vagy kártérítésre köteles nem lenne.
