Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-589
60 DLXXXIX. SZÁM. í. oly főzőkészüléknél, mely más alkatrészekkel nem bir, mint egy közvetlen tüzelésű üsttel, keverőkészülékkel,* üstsisakkal, hutőpalaczkkal, kigyóalakú, vagy egyenes hütőcsövekkel és az üstsisakot a hűtőkészülékkel egybekötő csövei, — az üst literekben vett töltési képességének háromszoros mennyiségével; 2. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészeken kivül még: a) egy czefremelegitővel ; vagy b) rectificatorral, alszesztartóval, dephlegmatorral stb. is el van látva, — az üst literekben vett töltési képességének négyszeres mennyiségével; 3. oly főzőkészüléknél, mely az 1. pont alatt felsorolt alkatrészek mellett még egy czefremelegitővel, és egy, vagy több oly alkatrészszel bir, mely a 2. b) pont alatt fel van sorolva, — az üst literekben vett töltési képességének ötszörös mennyiségével; 4. a gőzerőre berendezett főzőkészüléknél, az üst literekben vett töltési képességének legalább nyolczszoros mennyiségével számittatik, melybe a gőz beeresztetik. Ha az utóbb (4. pont) alatt emiitett főzőkészülékek valamelyikénél nagyobb napi termelőképesség vélelmezhető, az a pénzügyi hatóság és a szeszfőző között megejtendő egyezkedés utján, és ha ilyen egyezkedés létre nem jön, próbafőzés által állapittatik meg. Valamely üst töltési képességét teljes űrtartalmának négyötöd (*/«) része képezi. Ha a főzőkészülék literekben kifejezett naponkénti termelőképessége (í—4. pont) 10-el maradék nélkül nem osztható, az lefelé kikerekítendő, hogy 10-el osztható legyen. Ha oly főzőkészülékek fordulnak elő, melyeknek termelőképességét ezen §. meg nem határozza, azt a pénzügyminister, — az 1878: XX. t.-czikk XI. czikke értelmében, — állapítja meg. 48. §. Ha a főzőkészülékre szeszszel vegyitett törköly kerül, akkor a 47. §. szerint megállapított termelőképességnek négyötöd része vétetik az átalányozás alapjául. A hektoliter-részek kikerekitése tekintetében itt is a fennidézett §. szabályai mérvadók. ' 49. §. Szesznyeredék. A szesznyeredék, a feldolgozásra szánt anyagok neméhez képest — hektoliterenként következőkép állapittatik meg, és pedig: a) lisztes anyagok, csicsóka, répa- és czukorüledék, vagy ezzel egy sorba tartozó anyagok feldolgozásánál (20. §. í. pontja) 5 fokkal; b) nyári vagy téli szilva, cseresznye, meggy, sárga- vagy őszibaraczk, vagy más csontáros gyümölcs (kökény kivételével), bor, borseprű, bor- vagy gyümölcsmust, mézes viz, valamint szőlő feldolgozásánál 3 fokkal; c) som, kökény, csipkebogyó, alma, körte és más magvas vagy bogyós gyümölcs, és gyökérnövények, nemkülönben szölőtörköiy és serfőzési hulladék feldolgozásánál 2 fokkal; d) magvas gyümölcs-törköly feldolgozásánál 17* fokkal. Azon szeszfőzők, kik csak egy és pedig olynemű főzőkészülékkel birnak, mely a 20. §. II. pontjának megfelel, és az 51. §. határozmányainak eleget tesznek, lisztes anyagok fel íolgozásíinál az a) pont alatt meghatározott szesznyeredékből, azon esetben, ha mezőgazdák, s a pálinkafőzéssel azért foglalkoznak, hogy marhaállományuk • fen tartására moslékot nyerjenek, 20 0 / 9-nyi leengedésben részesittetnek azon üzletre nézve, mely szeptember, október vagy november hónapokban kezdődő 8 havi időszakon belül esik.
