Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-589
DLXXXIX. SZÁM. 53 6. A czefrevezető csövek, ba átmérőjük 19 centiméteméi és a czefrevezetö csatornák, ha átmetszetük 250 D centiméternél nagyobb. 7. Az élesztőkeverő-kádak (élesztőt előkészítő kádak), ha ezek összes űrtartalmának a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmát (25. §. 1. sz.) sajtolt élesztőt készitő gyárakban 30%-át, más szeszfőzdékben 20%>-át meghaladja. 8. Az élesztőt mosó edények, élesztö-viztartók, ha azok az erjesztő-kádakkal vagy a főzőkészülékkel, vagy mind a kettővel csövek vagy csatornák által össxekötvék. 9. Az élesztő-hab-edények, ha azoknak űrtartalma egyenként 50 liternél nagyobb, vagy összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1; sz.) l u /°-át meghaladja. 10. A czefre kifőzésére szolgáló főzőkészülékek (kazáuok és czefremelegitők), ha oly készülékkel ellátva nincsenek, mely által tartalmukból könnyen próbák vétethetnek és egyszersmind azoknak összes űrtartalma a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25. §. 1. sz.) 60Y°-át, vagy ha az emiitett készülékkel ugyan el vannak látva, de összes űrtartalmuk a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának 110%-át meghaladja. 11. A czefremelegitő akkor is, ha űrtartalma (azon üriártalmat leszámítva, melyet az abban netalán található alszesztartó vagy kigyócsö elfoglal) közönséges főzőkészülékeknél a legkisebb kazán űrtartalmának 3/4-ét, folytonosan működő főzőkészülékeknél pedig a feltétlenül adó alá eső edények összes űrtartalmának (25, §. 1. sz.) 20%-át meghaladja. A 3—1 l-ig felsorolt edények és műeszközök közül, ha a megadóztatásukra szükséges feltételek egészen vagy részben megvannak, az előkeverő kádak, olvasztókádak és a répát áztató edények (3. szám), az élesztő-keverőkádak (7. szám), valamint a főzőkészülékek (10. szám) űrtartalmuk azon többleteivel veendők be a napi termelőképességbe, melyekkei a fentemiitett adómentes százalékokat meghaladják; ellenben a hütöbárkák (4. szám)/ czefre hűtő-készülékek (5. sz.), a czefrevezetö-csövek és csatornák (6. sz.), az élesztőt-mosó edények (8. sz.), — az élesztő-habedények (9. sz.), czefremelegitők (11. sz.), a napi termelőképességbe Összes űrtartalmukkal vonandók be. Azon edények, melyek a szesztermelésre szánt nyers anyagok felforralására szolgálnak (l.sz.), valamint gabonát vagy kukoriczát [eldolgozó szeszfőzdékben az áztató edények (2. sz.), «azon esetben, ha rájuk nézve az 1. illetőleg a 2. szám alatti feltételek megvannak, keverőkádakul tekintendők és oly elbánásban részesülnek, mint ezek. Ha a czefremelegitő űrtartalma a napi termelőképességbe beszámittatik, akkor ezen űrtartalom a főzőkészülékek összes űrtartalma netán adó alá eső többletének (10. sz.) kisz mitásánál figyelmen kívül marad. 28. §. Adómentes edények. A termelőképesség megállapításánál sz imitásba nem jönnek : 1. a gőzkatlanok, gőzvezető csövek, gőzgépek és minden olyan eszközök, a melyek folyadékok befogadására nem alkalmasak, 2. a víztartók, kénsavas-viz-tartályok, valamint a vizvezető csövek, 3. a gabonaszemek megpuhitására szánt kádak, 4. a burgonyamosö kádak, 5. a czukorüledék és ezzel egy sorba tartozó anyagok eltartására rendelt tartályok (gödrök), 6 azon edények, melyekben hideg vagy langyos vizzel malátatej készíttetik, 7. a hűtőbárka, mely a forrázott nyers anyag kihûtésére szolgál, mielőtt az, az előkeverő kádba tétetik.
