Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-617
294 DCXVII. SZÁM. méből kamatozásban nem részesült kötvények helyébe oly czímletek léptek, melyek a pálya jövedelmeiből minden valószínűség szerint kamatoztathatók lesznek, s végre 4. a kamatláb-leszállitás azon előnyt is biztosítja a társulat részére, hogy nem lesz többé kénytelen az elsőbbségi kötvények kamatainak kiegyenlithetése végett függő kölcsönök felvételéhez folyamodni. A mi ellenben a társulat 2.100,000 forintnyi függő adósságainak kiegyenlítése czéljából a részvénytőkének 2.100*000 frt névleges összeggel tervezett felemelését illeti, noha itt is azon kivételes helyzet forgott fenn, hogy az Összes társulati részvények ugyancsak a kibocsátandó új részvényeket átvevő bankház birtokában levén, a részvény-tőkének különben is alapszabályszerűleg megszavazott felemelése által harmadik személyek érdekei szintén nem lettek volna sértve, mégis tekintettel a vasúttársulatnak az 1872. évi XXVII. törvényczikk által beczikkelyezett engedélyokmányának 30. §-ára, mely szerint az alaptőke szaporítására a kormány csak az idézett §-ban megjelölt ezélokbói adhat engedélyt (t. i. ha új építkezések és berendezések vagy szárnyvonalak építtetnének) a tervezett rész vény toké-emelés a törvényhozás engedélyétől volt függővé teendő. — Az e részbeni törvényhozási engedély kikérése előtt azonban, tekintettel arra, hogy a vasúttársulat által az 1874. évi XXX. törvényczikk 1. §-ának C) b. b) pontja értelmében az eredeti alaptőkéből a győri és soproni pályaudvarokon stb. teljesítendő egyelőre azonban elhalasztható munkálatok költségei fejében letéteményezett s az eredeti 1.021,850 frtnyi névértékű összegről időközben 946,177 frtra leszállított névértékű összegnek az eredeti rendeltetéshez képest leendő felhasználására előre láthatólag még hosszabb időig szükség nem leend, a részvénytőke túlságos emelésének mellőzése czéljából tárgyalások indíttattak meg a vasúttársulattal oly irányban, hogy a függő adósság a letétben levő fennebbi emiitett czímletek átadása által egyenlittessék ki. Az e részben megindított tárgyalások azonban eredményhez nem vezettek, mert ámbár a hitelező bankház is méltányolta azon előnyöket, melyek a részvénytőke emelésének mellőzésében rejlettek, mindamellett a már megindított conversió előrehaladt stádiumában nem volt többé azon helyzetben, hogy ezen kiegyenlítési módozatot elfogadhassa. Ugyanis az Erlanger-bankház, illetőleg a vasúttársulat a fent tárgyalt pénzügyi egyezmény s kormányi engedély alapján convertált kötvények elhelyezése, illetve nyilvános aláírásra történt bocsátása alkalmával kötelezte magát, hogy a letétben levő elsőbbségi kötvényeket csak a törvény által előirt munkálatok végrehajtása czéljából, a kormány engedélye mellett fogja értékesíteni. Ezen a convertált kötvények aláírási felhivasában foglalt kikötés folytán a függő adósságnak a letétben levő czímletek átadása útján czéíba vett kiegyenlítése lehetetlenné vált, illetőleg szükségesnek mutatkozott a társulat pénzügyeinek közérdekből is kivánatos rendezése érdekében a részvénytőke felemelésének eszméjére visszatérni. Az előterjesztett törvényjavaslatban indítványba hozatik ennélfogva a vasúttársulat részvénytőkéjének felemelése, de nem az egész függő adósság, vagyis 2.100,000 frt, hanem csak 1.721,529 frt erejéig; a különbözeti 378,471 frtnyi összeg a vasúttársulattal utólag létrejött megállapodás értelmében a többször emiitett 946,177 frtnyi letétnek s / 6 részét képező részvények átadása által fogván kiegyenlittetni. A letétben levő czímletek egy részének a függő adósság kiegyenlítésére leendő fordítása a részvénytőke-emelés mérséklésében rejlő előnynél fogva ajánlatos, s e mellett a letétbe helyezett összeg eredeti rendeltetése szempontjából sem aggályos, mert a letéti Összegnek elsőbbségi kötvényekben még rendelkezésre maradó 567,706 frtnyi része, az idevágó törvényben előre látott épitkei
