Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-611
DCXL SZÁM. 223 X melléklet a 611. szánva irományhoz. Jelentése a m, kir* közmunka- és közlekedésügyi ministernek, a békéspusztaföldvári helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában. Békés város közönsége még az 1879. év folyamán tárgyalásokba bocsátkozott a volt tiszavidéki vasuttársulat igazgatóságával, hogy szolnok-aradi vonalából Mező-Berény és Békés-Csaba állomásai közt Puszta-Földvártól Békésig egy szárnyvasutat épitsen ki. A tiszavidéki vasuttársulat hajlandó volt a vasút kiépítését elvállalni oly feltétel alatt, hogy részére Békés városa évenkint 6,200 frtot 33 éven át fizessen jövedelembiztositásképen. Időközben a tiszavidéki vasút az állam részéről megvétetvén, Békés város közönsége a magyar államvasutakkal inditotta meg a tárgyalásokat a mondott vonal kiépítése iránt, s kedvező eredményt érvén el, a kiépítés és üzletben tartás tekintetében múlt év szeptember havában azon kéréssel fordult hozzám, mikép részére az általa bemutatott tervek és költségvetés alapján a m. kir. államvasutak tiszavidéki vonalából Mező-Berény és Csaba állomások közt e vasutak 1142. számú szelvényénél kiindulva, Puszta-Földvártól Békés városig vezetendő helyi érdekű mozdony vasútra az épitési és üzleti engedélyt adjam meg. A bemutatott tervek az engedélyezés alapjául elfogadhatóknak találtatván, az engedélyezés részletes feltételei, illetőleg az ide zárt engedélyokmány szövege megállapittattak, a vasút tényleges épitési tőkéje 170,000 frtban határoztatott meg. Ezen épitési tőkének egy harmadrészét kormányi jóváhagyást nyert szerződés értelmében gróf Wenckheim Frigyes vállalta magára, további kétharmadrészét pedig az épittető város kölcsön útján fogja beszerezni, és pedig akként, hogy a kölcsönműveletet a nevezett gróf vállalta magára a lehető legjutányosabb feltételek alatt keresztülvinni. E vasút engedélyezését azon kivül, hogy az, mint a magyar államvasutak tiszavidéki vonalából kiágazó szárnyvasut, az államvasutak forgalmát mindenesetre emelni fogja, még más igen figyelemre méltó körülmények indokolják. Békés városnak ugyanis, mely város 23,000 lakossal s mezőgazdasági terményekben gazdag határral bir, nem állanak rendelkezésére jó közlekedési utak, sőt a város az év igen nagy részében — tavaszszal és őszszel — a csaknem járhatatlan országutak miatt a forgalmi fővonalaktól s igy különösen a magyar államvasutak tiszavidéki vonalától annyira el van zárva, hogy legnagyobbrészt tömegárúkból álló terményeit sokszor épen nem, vagy a fuvarozásnak azon vidéken alig elviselhető drágasága miatt csak rendkívül nagy áldozatokkal értékesítheti. t
