Főrendiházi irományok, 1881. VIII. kötet • 581-628. sz.
Irományszámok - 1881-593
102 DXCIIÏ. SZÁM. sint etc. Datum in Civitate nostra Vienna Austriae, die 2-a Április, Anno Domini 1742. Regnorum nostrornm 2-do Maria Theresia C. Ladislaus Gyulaffi. L: B. de Rátóth.« Ama körülmény tehát, hogy a Bálintitt családnak a bárói méltóság azon czímekkel, kegyekkel, kiváltságokkal, tisztességekkel, sérthetlenséggel, szabadságokkal és előjogokkal adományoztatott, mint a melyeket az erdélyi nagyfejedelemség, a magyar királyság s ő Felsége többi országai és tartományai bárói, illetőleg mágnásai a törvénynél és az ősrégi szokásnál fogva élveznek, a mellett szól, hogy a nevezett családnak Magyarországon birtokot szerzett tagjai, illetőleg azok leszármazol szintúgy minden kétség nélkül igazolandók a magyar főrendiház tagjaiul, mint más hasontartalmú diplomával grófi, avagy bárói rangra emelt, Magyarországon fekvőségekkel birt erdélyi családok leszármazói igazoltattak ily minőségben az unió előtt és azután a legújabb időben is. De a báró Bálintitt családnak a tett kutatások eredménye szerint Magyarországon birtoka nem volt s most sincs, sőt mi a fönnebbiek alapján szintén az újabbkori törvények folytán Jogczimet adhatna fekvőség nélkül is a kegyelmes királyi meghivó-levélhez, folyamodó azt sem képes igazolni, hogy ő, illetőleg ősei egyike Magyarországon állandó letelepedés által illetőséget nyert volna. Tekintettel ezekre, a bizottság az eljárásánál eddig zsinórmértékül vett megállapodásokhoz képest érdekeltet igazolandónak most sem ajánlhatná. Azonban, mielőtt a szőnyegen lévő kérvény felett ve'glegesen nyilatkoznék, figyelemmel a Magyarország és Erdély egygyé alakulásáról szóló 1848. évi VII. t.-cz. és az 1868: XLIII. t.-cz. megállapodásaira és az azokban kifejezésre jutott elvekre, szükségesnek látja azon hatáskörén kivül eső kérdés előzetes eldöntését, vájjon az erdélyi részekben illetőséggel, illetőleg csupán ott fekvőséggel birt mágnásoknak, illetve azok leszármazóinak kegyelmes királyi meghivó levélhezi jogosultsága az uniót megelőző időkben fennálló viszonyok alapján birálandó-e el; s nem a megváltozott viszonyok követelménye-e, hogy nevezettek jogosultsága az unió előtti értelemben vett magyarországi mágnásokéval azonos alapokon állapittassék meg? Ennélfogva tehát tiszteletteljesen indítványozza a bizottság, hogy a fennebbi kérdést a közjogi és törvénykezésügyi bizottság és a kormány meghallgatása mellett eldönteni méltóztassék. Budapest, 1884. évi márczius hó 10-én. Idősb báró Yay Miklós s. &., bizottsági elnök. Báró Rudnyánszlcy József s. k. y bizottsági jegyző.
