Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-414
CDXVI. SZÁM. 59 a harmadik esetben az illető törvényhatóságok közgyűlései a pénzügy minister állni előre megállapítandó sorrendben felváltva gyakorolják a választás jogát oly módon, hogy minden évben más-más két törvényhatóság közgyűlése választ egy-egy rendes és egy-egy póttagot. A ki a felszólamlási bizottság tagjának megválasztatik, e megbízatásnak teljesítését alapos ok nélkül nem tagadhatja meg, kivévén ha ily megbízatásban részesült, és azt az előző évben már teljesítette is. A felszólamlási bizottságnál az előadói teendőket a kir. adófelügyelő által kijelölt pénzügyi hivatalnok végzendi, ki szavazati joggal nem bír, de a 34. §. értelmében a felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezheti. 31. §. A felszólamlási bizottság elnöke öt forintnyi, tagjai pedig 4 forintnyi napidíjat húznak az államkincstárból a 23. §-ban megjelölt napokra. A bizottság működési helyén nem lakó bizottsági tagok az oda és visszautazásra vasúti II. osztályú, gőzhajózási I. oszt. vitelbért, tengelyen való utazásoknál kilométerenként tizenöt krajezárt számithatnak. 32. §. A felszólamlási bizottság a hozzá érkezett felszólamlásokat és az azokra vonatkozó iratokat körülményesen megvizsgálja, és miután a fölmerült minden kétely földerittetett, a fölszólamlások fölött határoz. Eljárására és határozathozatali képességére nézve mérvadók a 21. és 22. §§. rendeletei, 33. §. A felszólamlási bizottság föl van jogosítva, illetőleg köteles : a) a fenforgó kérdéseket megvizsgálni és a mennyiben újabb vizsgálatnak szüksége fenforogna, az illető adózót is meghívni; 6) szakértőket tárgyalásaira meghívni s azokat kihallgatni; c) tanukat hit alatt kihallgattatni az illető bíróság által ; d) az adózókat vagy bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük három évi nyereség- és veszteség-mérlegének titokbantartás biztosítása mellett bemutatására kötelezni azon esetben, midőn ezek iránt az adókivető-bizottság épen nem, vagy sikerrel nem intézkedett, sőt a mérleg helyességének kiderítése végett az adókötelesnek üzleti könyveit is az üzlet székhelyén megtekintem, mely czélra négy, titoktartásra kötelezendő megbízottat nevez, kik közül az illető fél kettőt visszautasíthat. A kiadások és bevételek részletezése, vagy az üzleti mérleg bemutatása elmulasztásának esetében a felszólamlási bizottság, ha tárgyalásai közben előbb tudva nem lévő adatok merülnek lel, az adókivető bizottság által megállapított adótételt az új adatokhoz aránylag felemelheti. Az 1875. évi XXIX. t.-cz. 18. §-ának intézkedése épségben tartatik, 34. §. A felszólamlási bizottság határozatait a pénzügyi közigazgatási birósághoz felebbezheti : 1. a felszólamlási bizottság előadója, mint a kincstár képviselője, ha a felszólamlási bizottság a kivető-bizottság által megállapított adót lejebb szállította; 2. az adóköteles fél, ha a felszólamlási bizottság az adókivető bizottság által megállapított adót felemelte; vagy az adót a múlt évinél nagyobb összegben állapította meg, a?a^y ha az adó az adóköteles félre a kivetés évében első izben rovatott ki; 8*
