Főrendiházi irományok, 1881. VII. kötet • 412-580. sz.
Irományszámok - 1881-414
CDXIV. SZÁM. 33 kik, jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után, a következő czikkekben állapodtak meg: I. czikk. Mihelyt a szerződő felek egyikének területén a marhavész, vagy a ragályos tüdővész tör ki, ez a másik fél kormányának ezen betegség kitöréséről és terjedéséről távirat útján közvetlen értesitést fog adni. Ha a marhavész, vagy a ragályos tüdővész kiütése a határtól 75 kilométernél kisebb távolságban levő valamely helyen megállapittatott, az illető kerület hatóságai erről a szomszédos ország illetékes hatóságait azonnal értesitendik. A marhavész és ragályos tüdő vész behurczolása és terjedése iránt beható vizsgálat fog megejtetni és annak eredménye haladéktalanul közöltetni fog azon vidékek hatóságaival, a melyek a vész behurczolása által fenyegetve lehetnének. Az illetékes hatóságok egyátalában a szükséges rendszabályokat alkalmazandják a végből, hogy a bárminemű járványos betegség által lepett, vagy pedig ilyen betegségekben gyanús állatok forgalma megakadályoztassék. A két szerződő fél mindegyike az állati járványok állapotáról és az ezek elterjedésének meggátlására alkalmazott rendszabályokról, valamint az ily rendszabályoknak módosításáról, vagy megszüntetéséről hivatalos lapjában közieményt fog közrebocsátani. Ezen közlemény iiavonkint legalább egyszer, nagyobb és tartósabb kiterjedésű járványoknál pedig legalább kétszer fog megjelenni. . II. czikk. Ha a marhavész, vagy egy más ragályos állati betegség a szerződő felek egyikének területén kiütött, akkor a vészmentes vidékekről való és a kiütött járvány által fenyegetett állatok, valamint a ragályanyag elhurczolhatása miatt gyanús tárgyak forgalma a másik fél területein nem lesz nagyobb korlátozásoknak alávetve, mint a miiyennek a kitört járvány terjedésének mérvéhez és aggályos voltának FŐRENDI IROMÁNYOK. VII. 1881/84. lesquels, après avoir échangé leurs pleins pouvoirs, trouvés en bonne et due forme, sont convenus des articles suivants: Article I. Lorsque la peste bovine ou la péripneumonie contagieuse auront éclaté dans le territoire de l'une des deux Parties contractantes, celle-ci avisera directement, par voie télégraphique, l'autre Partie de l'apparition et de l'extension de la maladie. Lorsque la peste bovine ou la péripneumonie contagieuse aura été constatée dans une localité située à moins de 75 kilomètres de la frontière, les autorités du district dont il s'agit en informeront de suite les autorités compétentes du pays voisin. Une enquête minutieuse sera faite sur les voies d'introduction et de propagation de la peste bovine et de la péripneumonie contagieuse, et le résultat en sera communiqué sans retard aux autorités du pays qui peut être menacé de l'introduction de l'épizootie. Les autorités compétentes prendront, dans tous les cas, les mesures nécessaires pour empêcher le commerce des animaux atteints d'une maladie contagieuse quelconque ou suspects d'être atteints d'une telle maladie. Chacune des Parties contractantes fera paraître dans son organe officiel un bulletin sur l'état des épizoofies et sur les mesures prises pour en empêcher l'extension, ainsique sur la modification ou l'abolition de ces mesures. Le bulletin devra paraître au moins une fois par mois; et, en cas d'extension considérable et per sistante des épizooties, au moins deux fois par mois. Article IL Quand la peste bovine ou une autre maladie contagieuse d'animaux aura éclaté dans le territoire d'une des Parties contraciantes, le commerce des animaux menacés par l'épizootie ainsi que celui des objets suspects de propager la contagion, provenant des contrées non infectées à destination du territoire de l'autre Partie contractante, ne sera pas soumis à d'autres restrictions que celles auxquelles est 5
