Főrendiházi irományok, 1881. VI. kötet • 360-404. sz.

Irományszámok - 1881-362

GGCLXII. SZÁM. 27 a kath. egyház volt az első iskola-állitó, a kereszténység ide behozatalával egyidejűleg; s a protestáns egyház, mióta csak fennáll, mindig fősúlyt helyezett iskoláira. A népoktatásügy még ma is túlnyomólag a felekezetek kezében van. A középiskolai oktatás is igen nagy részt fele­kezeti jelleggel bir még hazánkban. A tanulmányi alapból fentartott, de tényleg kath. jellegű és a szerzetes-rendiek által ellátott iskolákhoz képest, a tisztán állami gymnasiumok elenyészően csekély számmal állanak fenn az állam rendelkezése s a közoktatási kormány közvetlen veze­tése alatt álló iskola-csoportban; állami s felekezet nélküli jelleggel csak a reáliskolák, mint az újabb kor szülöttei, fejlettek teljesen. S ez állami csoporttal szemben, az autonom egyházak, jelesen a protestánsok középiskolái, szintén tekintélyes csoportot képviselnek, mind számban, mind súlyban. Fentartásuk, fejlesztésük, nemcsak azért fontos, mert. a különben az állam vállaira háromlando tehernek egy igen tekintélyes részét viselik, hanem azért is, mert ha valahol: a közoktatás terén üdvös a verseny, az egyes irányok egyéni fejlődése, a decentralisatió. Természetes következménye ennek, hogy az autonom egyházak által fentartott isko­lákban, bizonyos hagyományos szellem fejlődik ki, melyet épen az önkormányzat tart fön és ápol, s melyet az állnm csak annyiban korlátozhat felügyelete által, hogy egyfelől a közokta­tásnak időről időre megállapítandó átalános keretéből ki ne csapjon s másfelől, hogy az állam legfőbb érdekei ellen működő irányoknak köpenyül ne szolgálhasson. A közművelődés átalános színvonalát magasabbra emelni : ez a közoktatás legfőbb feladata ; e szinvonalon fentartani a felekezeti iskolákat is, az állami főfelügyelet legfőbb czélja ez iskolák irányában. Ebben gyö­kerezik az állam azon joga, hogy a közoktatás átalános keretét s a szinvonal minimumát ez iskolák irányában megszabhatja, s hogy azt betöltik s elérik-e, ellenőrizheti. Törvényhatóságok, községek, társulatok, sőt egyesektől sem lehet megtagadni az iskolatartás jogát ; de azok oly önállóságot az állammal szemben, mint a felekezetek, nem igényelhetnek. Csak szórványosan, egyenként állitván s tartván fenn középiskoláikat, ezekben oly sajátságos szellem, mint a felekezetek nagyszámú iskoláiban, nem fejlődhetik. Nem viselnek oly nagy részt az állam terhéből s nem nyújtanak, sem szellemi, sem anyagi tekintetben oly nagy előnyöket. Ha azért a nyilvánosság jogát élvezni kívánják, szorosabban kell alkalmazkod­niuk az* állam által saját, vagy vezetése alatti iskoláiban felállított szabályokhoz. E megkülönböztetés a hitfelekezetek által egy-, s a hatóságok stb. által másfelől fenn­tartott középiskolák önkormányzata s a felettök gyakorlandó állami főfelügyelet mértéke közt, átvonul a törvényjavaslat egész V. és VI. fejezetén, s abban tetőz, hogy a felekezeteknek meg­engedtetik, saját elveik szerint rendezni be a tanárképzést, tanárvizsgáló bizottságokat szervezni, s megadatik nekik a tanárképesités joga csupán azon fentartásokkal, melyek az államot főfel­ügyéleti jogánál fogva e részben is megilletik. A főfelügyeleti jog gyakorlása, mint már említettem, tüzetesen a 87—94. §-okban van részletezve és körülírva. A 87. §. a főfelügyelet rendes tárgyait sorozza pontozatokba. Itt szemelőtt tartatott egyfelől a folytonos és háborítatlan gyakorlat, másfelől az 1868: XXXVIII. t. ez. 14. §-ában a népiskolai főfelügyeletre nézve kijelölt út és mód. Az a) és b) pontokban bekivánt statisztikai adatok és tanévi jelentések eddig is, s folytonosan beadattak a felekezeti főhatóságok által. A c) pontban kifejezett kívánalmat indokolja egyfelől ezen tekintet, hogy a főfelügyelet gyakor­lása csak úgy lehetséges, ha a tanrendszer érvényben álló szabványai a főfelügyeletet gyakorló hatóság előtt ismeretesek, s tehát az abban történt lényegesebb változások is tudomására hozat­nak ; másfelől az, hogy az iskola jellegében és mivoltában történő változások, pl. ha az osztályok szaporittatnak, ha nem teljes, 4. vagy 6. osztályú középiskola teljessé egészíttetik ki, ha a gymnásium-lyceumi vagy esetleg theologiai tanfolyammal tetŐztetik be stb., szintén mindég bejelentetnek. Volt rá eset, hogy egy felekezeti főgymnasium hatósága azon igényt emelte a 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom