Főrendiházi irományok, 1881. VI. kötet • 360-404. sz.
Irományszámok - 1881-362
20 cccnxii. SZÁM. 362. szám. (LXVI. ÜLÉS, 566. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház hármas állandó bizottságának „a középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről 4 ' szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha tekintetbe vétetnek ama vívmányok, melyek — az állam, a hitfelekezetek, testületek és egyesek nemes versenyéből kiindulva — a tanügy terén általában tapasztalhatók, el kell ismerni, hogy a tanszabadság elvére fektetett tanügyi politika helyes alapokon nyugszik. Azonban figyelmen kivül nem hagyható, hogy a magában helyes kiindulási alap az egyéni és társadalmi érdekeknek az állam érdekeivel való összhangba hozatalának biztositékául nem szolgálhat. Az e tekintetben igényelt biztosítékok megszerzése tehát a tanszabadság elvére fektetett tanügyi politika első rendű feladata. A népoktatási tanintézeteket illetőleg az 1868. évi XXXVIII. és az azt kiegészitő 1876. évi XXVIIL, valamint az 1877. évi YIIL t.-czikkek a jelzett biztositékokat nyújtják. Eme biztosítékokat a középtanodákra nézve is megszerezni, s hatályukat megfelelően fokozni a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat feladata. Midőn ama módozatok, melyek a kitűzött feladat megoldására ezen törvényjavaslatban kijelöltetnek, bírálat alá vétetnek, nem téveszthető szem elől, hogy ugy a méltányosság, mint a czélszerűség elvei megkövetelik, mikép az állam érdekeinek a fennálló gyakorlat és a törvények alapján élvezett jogok lehető sérelme nélkül szereztessék érvény. E szempontból kiindulva, a bizottság nem hagyhatta figyelmen kivül azon 36 kérvényt, melyet a nmgú főrendiház azon kijelentéssel utasitott előzetes tárgyalásra, hogy a rokon természetű kérdések tárgyalásánál megfontolás alá vétessenek. Ehhez képest tehát a középiskolákról és azok tanárai képesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál az emiitett kérvényeknek erre vonatkozó részeivel a bizottság behatóan foglalkozván, azokat a javaslat keretében telhetőleg tekintetbe vette. A mi ezekkel kapcsolatosan az állam érdekeinek érvényesítésére szentesíteni szándékolt módozatokat illeti, azok vezéreszméje, hogy mellettük a hitfelekezetek által eddig élvezett jogok lehető épségben maradjanak. A törvényjavaslatban ugyan a gymnasiumok és reáliskolák köteles tantárgyai, a középiskolai rendtartás főelvei, a tanórák heti számának minimuma megállapíttatik, a magyar nyelv és irodalom oktatása kötelezővé tétetik, a tanítandó ismeretek mértékéül a minister közvetlen vezetése alatt álló intézetekben alkalmazott szabatik meg minimum gyanánt és az érettségi vizsgálatokon a kormány képviselője résztvehetése, — ki azonban rendelkezési joggal nem bír, — biztosíttatik : de másrészt az addig élvezett jogokhoz képest a felekezeteknek a
