Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.
Irományszámok - 1881-295
30 CCXCV. SZÁM. mindazon adóköteles feleket, kik az adó alóli kivétel kedvezményét igénybe nem veszik és az adónak a czikkek beszerzésénél esetenként való lefizetését önként kivánják. Ezen adótartozási mód az egyenlő és arányos megadóztatást elő fogja mozditani s lehetővé teendi, hogy ugy az adóköteles fél, mint az adószedésre jogosított, az adókivető és felszólamlási bizottságok határozatai feltételezte esélyek alól magát kivonhassa, és ugyanazért annak életbeléptetését annál inkább ajánlatosnak tartom, mert ez által a gyarmatárú-kereskedők országos értekezletének kérelme nem csak elvben, de részleteire nézve is érvényesülvén, a kereskedelmi érdekek kellő megóvása és előmozdítása biztosítottnak mutatkozik. A 7. §. az adó alóli kivételt állapítja meg, és az e tekintetben érvényben levő kedvezményt kiterjeszti oly adóköteles czikkekre is, melyek a magyar korona országaiból kiszállíttattak ; egyszersmind pedig meghatározza azon módozatokat, melyek mellett az adó alóli kivétel igénybe vehető. Ezen intézkedésnél a bor- és husadó iránti törvény és szabályokban foglalt elvek a kereskedelmi- és közforgalmi érdekek által igényelt legenyhébb alkalmazást találnak s minthogy e tekintetben is a gyarmatárú-kereskedők által kért módozatok emelkednek érvényre, az adómentesen elárúsitott adóköteles czikkek elszállításának kimutatása és bejelentése, illetőleg jegy zékbe vétele iránti kötelezettség teljesítése gyakorlati nehézségekkel találkozni nem fog. A 8. §. a nyílt községekre nézve szabja meg a fizetési határidőket Összhangzásban az 1881. évi IV. t.-cz. 11. §-ában foglalt elvi határozatokkal és az életbe léptetendő adótételenkénti adóztatás rendszerével. A 9. §. az adótételenkénti adóztatásnak a 6. §-ban foglalt kiterjesztése s különösen az adó alól engedélyezendő kivétel által feltételezett jövedéki ellenőrzés iránt intézkedik, s midőn ennek körét, a bor- és húsfogyasztás megadóztatása körül gyakorlatban lévő elvek alkalmazása mellett, lehetőleg megszorítja, az államkincstár részére csak oly mérvű biztosítékot nyújt, melyet érdekeinek feladása nélkül nem nélkülözhet. A 10. és 11. §§-ok a mulasztások, valamint a kisebb jövedéki kihágások megtorlása iránt intézkednek, az 1881. évi IV. t.-cz. 26. és 27. §-aiban, valamint a bor-és húsadó iránti törvényben foglalt elveknek megfelelőleg. A 12. és 13. §-ok birói illetékességre és felebbezési orvoslatra, valamint a büntetés elévülésére nézve az 1881. évi IV. t.-cz. 29. és 30. §-ai értelmében rendelkeznek. Budapest, 1882-ik évi október hó 12-én. Gr. Szapáry Gyula ». k., m. hvr. -pénzügy minister.
