Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.
Irományszámok - 1881-290
6 CCXC. SZÁM. 290. szám. (XLIX. ÜLÉS, 465. 2) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház közjogi és törvénykezésügyi bizottságának „a felebbviteli bíróságok szabályozásáról és a felebbviteli korlátozásáról a királyi járásbíróságok hatásköréhez utalt büntető ügyekben" szóló törvényjavaslat tárgyában. A magyar büntető törvénykönyvnek életbelépte óta a beérkezett büntető ügyek száma a magyar királyi Curiánál 1881-ben 12,930, 1882-ben megközelítőleg 18,000, a budapesti királyi ítélő táblánál 1881-ben 58,000, 1882-ben mintegy 66,000, a marosvásárhelyi királyi itélő táblánál pedig 1881-ben 7959 darabot tett. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy a büntető ügyekre nézve az ügyforgalom 1872-ben a királyi Curiánál 4003, a budapesti királyi itélő tábláaál 19,149, a marosvásárhelyinél pedig 3626 darabra rúgott, el kell ismernünk, hogy a felsőbb bíróságok tálterheltetésén való könynyitést — addig is, mig a bűnvádi eljárás során a felebbvitel tüzetesen szabályoztatik, — az igazságszolgáltatás magasabb érdekei követelik. • Az igazságügyi minister ur kijelentése szerint a felsőbb bíróságok ügyforgalmának fennebb ecsetelt növekedésére főleg a királyi járásbíróságok hatásköréhez tartozó bűnügyek vannak befolyással, s csak a büntető törvénykönyvek életbelépte előtt bagatell-ügyet képező becsületsértés!, nemkülönben a könnyű testi sértési vétségek száma ez ído szerint évenkint meghaladja a királyi Curiánál. a 4000-et, a budapesti királyi itélő táblánál pedig a 2000-et. Figyelemmel eme körülményre, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a felsőbb bíróságok túlterheltségén az által iparkodik könnyíteni, hogy megkülömboztetve a kisebb jelentősége kihágásokat, a becsületsértést és a könnyű sértést egyéb kihágásoktól és vétségektől, — az utóbbiakban felebbezési fórumul a királyi itélő táblákat meghagyja és megengedi ugyan a további felebbezést a Curiához, de csak az anyagi törvény helyes alkalmazásának kérdésében, az előbbiekre azonban azon változtatást teszi, hogy azokat másodfokban a királyi törvényszékek hatáskörébe utalja és csakis korlátolt felebbezést enged a királyi Ítélőtáblákhoz. A ministeri indokolás kifejti a királyi járásbíróságok hatáskörébe utalt nagyobb fontossági vétségek és kihágások felebbezésére nézve javasolt megszorításnak jogosultságát és hatályát. A mi pedig a tiltott zászló vagy jelvény használata, egy elitélt számára való gyűjtés, a polgárok nyugalmának megzavarása, a rendfentartás tekintetében a hatóságok részéről tett intézkedések egyszerű megszegése, a hatósági közegek kisebb mérvű sértése, a tiltott hirdetések
