Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.
Irományszámok - 1881-316
156 CGGXVI. SZÁM. 10. §. Ha egyes községekben, vagy vidékeken az elszegényedés általánosan mutatkozik és gyanúokok merülnek fel az iránt, bogy azt az elharapódzott uzsora okozza, vagy más jelek az uzsora elharapódzására mutatnak, a közigazgatási bizottság az ügyállást megvizsgáltatja s ba a gyanút alaposnak találja, az igazságügyministerhez felterjesztést intéz, ki annak alapján az eljárást hivatalból elrendelheti." 3. A fennebbi új 10-ik §. felvétele folyományául a 10—26-ig terjedő szakaszok 11 -27 tel jelölendó'k. 4. A régi 11. új 12. §. harmadik sorában a 9. §. módositása következtében eme kifejezés „sértett fél", „9. §. szerint jogosítottak"-kai cserélendő fel. 5. A régi 13., új 14. §. első sorából eme kitétel „sértett fél indítványát előterjesztette" törlendő és a 9. §. módositása folytán helyébe eme kifejezés „9. §. szerint jogosítottak egyike feljelentését megtette" iktatandó. 6. A régi 16., új 17. §-ban a hitelezési ügylet biztosítása körül mutatkozó visszaélések megakadályozására nézve foglalt rendelkezéseket a bizottság elvben osztja. Miután azonban a jelentkező kihágások oly természetűek, melyek szigorú megtorolhatását magasabb szempontok követelik, az elzárásnak egy hónapban megállapított maximumát kevésnek tartja. Tekintettel tehát a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv elvi határozmányaira, tisztelettel inditványoztatik, hogy az elzárás maximuma 2 hónapban állapittassék meg és igy a jelzett szakasz első bekezdése utolsóelőtti sorában e szók „egy hónapig", „két hónapig"-gal helyettesittessenek. 7. A szakaszok számozásában történt változtatások következményéül helyesbítendők a hivatkozások. A régi 16., most 17. §. második bekezdésében 14. §-ról 15. §-ra; a régi 19 v most 20. §-ban 18. §-ról 19. §-ra; a régi 22., most 23. §-ban 21. §-ról 22. §-ra; a régi 23., most 24. §-ban 21. és 22. §§-ról 22. és 23. §§-ra. A fennebbiekben vélte a bizottság körvonalozhatni ama módosításokat, melyek a többször érintett bajok orvoslására irányzott törekvésből kifolyólag a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat keretén belől annak hatáiyosbbá tételére elvileg tehetők, s ezek folyamányául irályilag keresztül viendők voltak. Ezek után megjegyzi a bizottság, mikép nem kétli ugyan, hogy a jelen törvényjavaslattal a jelentkező társadalmi bajok elharapódzásának megakadályozására és orvoslására kezdeményezőleg fellépett kormány az e tekintetben még igényelt rendelkezések érvényre juttatása czéljából is javaslatait a maga idejében a törvényhozás elé juttatja. De másrészt nem kerülheti ki a figyelmet, hogy akkor, a midőn kétségtelen, hogy a váltó igen gyakran az uzsora lepléül használtatik fel, s arra utalja a hitelezőt ama körülmény, hogy a váltó abban a kiváltságban részesül, mikép ha az uzsora vétsége nem állapittatik meg, az 1877. évi VIII. törvényczikkb en megszabottat bármily mérvben meghaladó s az adós romlásának alapját sok esetben megvető kamata birói védelemre tarthat igényt, s a váltó utókeltezhetése és kitöltethetlensége mind oly mozzanatok, melyek végromlással fenyegetik a könnyelmű és tapasztalatlan adóst — az uzsoratörvény hatályosságának biztosítása czéljából komoly megfontolást érdemelnek a váltótörvény némely rendelkezéseinek megváltoztatására, illetve hézagainak pótlására irányuló nézetek. Midőn tehát a bizottság a fennebbi nézetek beható tanulmányoztatását a nagyméltóságú főrendi ház utján a kormány figyelmébe ajánlani javaslatba hozná, egyszersmind kéri annak is hangsúlyozását, mikép a visszásságok megszüntetése czéljából ép oly kívánatos, mint a kamatoknál az azokkal rokon természetű követelések rövidebb elévülésének szabályozása. Budapesten, 1883. évi február hó 14-én. Gróf €%iráUy János s. L, bizottsági elnök. Báró Mudnyánszky József s. k., bizottsági ftgyzö.
