Főrendiházi irományok, 1881. V. kötet • 288-359. sz.

Irományszámok - 1881-309

128 CGCIX. SZÁM.' V. melléklet a 309. számú irományhoz. 399. M. E. 1883. Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és Társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvéuyczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: Törvényczikk a napszámosok adómentességéről. (Szentesítést nyert 1883. évi január hó 30-án. Kihirdettetett az >Országos Törvénytár< utján 1883. éri február hó 7-én.) i. §. ;.••"-.; A keresetadóról szóló 1875: XXIX. t.-cz. 2-ik §-a I. b) pontjának és ugyanazon tör­vényczikk 7-ik §-a 6) pontjának a napszámosok megadóztatására vonatkozó határozatai hatályon kivül tétetvén, azok helyébe az alább következő §-okban foglalt intézkedések léptetnek életbe. 2. §. A napszámosok keresetük után adó alá nem esnek. Ezen adómentesség kiterjed a családfőre és a családtagokra. Hogy kik tekintendők családfőnek és családtagoknak, meghatározza az 1875: XXIX. t.-cz. 4. §-a. 3. §. Azok, kik az adókötelezettek általános összeírása alkalmával napszámosoknak íratják be magukat, az összéirási munkálatokba ugy, mint eddig, jövőben is felveendők, az adó alá tartozó egyének sorából azonban kihagyandók. 4. §. Az adókivetés megtörténte után községekben a községi előljáró, városokban a polgár­mester, Budapesten a kerületi előljáró, köteles az összéirási munkálatokat megvizsgálni oly czélból, hogy a napszámosoknak Összeirt egyének közül névszerint jelölje ki azokat, kik tudomása szerint vagy épen nem, vagy nem kizárólag napszámból élnek, hanem vagy keresetük minőségéhez képest az első osztályú keresetadó egyéb alosztályainak egyikébe tartoznak, vagy pedig haszonhajtó foglalkozásból, üzletből, kölcsönadott tőkékből, vagy ingatlan birtokból oly jövedelmet húznak, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik. A községi elöljárók, városi polgármesterek, Budapesten a kerületi elöljárók, a fent körülirt eljárásuk helyességeért felelősek, és a mennyiben hivatali bűntett vagy vétség esete nem forog fenn, bebizonyult hanyagságuk esetén a közadók kezeléséről szóló törvény ren­deléseihez képest 25 forintig terjedhető pénzbirságban elmarasztalandók, ismételt pénzbir­ságnak siker nélküli alkalmazása esetén fegyelmi kereset alá helyezendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom