Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
CXCL SZÁM. 157 szemponttól, azért is szükségessé vált, mert sok esetben igen bajosnak mutatkozott megtalálni azt a határt, hol végződik a fonadék és hol veszi kezdetét az ily fonadékból készült árú. A nem szőtt és nem kötött árúkon való hímzések vámja Í00 írtról 50 frtra szállíttatott, tekintettel ezen árúk csekélyebb értékére. A nap- és esernyőket illetőleg az olasz szerződés által történt megállapodás vétetett fel az átalános vámtarifába. Ez által elesik a szabad választási jog ezen árúknak a súly vagy darabszám szerinti vámozása közt mi nemcsak visszásságra, hanem a vámjövedék megrövidítésére is alkalmat szolgáltatott. XLV. Vegyészeti segédanyagok. A vegyészeti segédanyagok jelenlegi tarifirozása a vámkezelésénél sok nehézségre ad alkalmat, de azonkívül a vámjövedelem csökkentésére is fel szokott használtatni, miután az egymástól külsőleg csak nehezen megkülönböztethető árúk közül sok a vámtarifában vámmentesnek mondott árúnak vallatik be s ez által a kiszabott vám fizetése kijátszatik. E bajon legczélszerűbben az által lehetne segíteni, ha csak néhány fontosabb czikk soroltatnék fel névleg a tarifában és vettetnék egymástól eltérő vám alá, a többi pedig egy tarifaszám alá foglaltatnék egy és ugyanazon vámmal. Ily eljárást követ a német vámterület, mely csak néhány fontosabb vegyészeti czikket vet specificus vám alá, a többit pedig vámmentesen bocsátja be. Francziaországban ugyan már a specificus vámoknak hosszabb sorával találkozunk, de ott is a többi külön fel nem említett árúk egy tételben vannak összefoglalva az ériek után fizetendő 5%-os vámmal. Ezen államok azonban oly kifejlett és magas polczon álló vegyészeti iparral dicsekedhetnek, hogy a jelzett beosztást érdekeik sérülése nélkül bátran alkalmazhatják. Ettől teljesen eltérő viszonyokkal találkozunk nálunk. Iparunk a legtöbb czikknél vagy épen nincs, vagy még csak keletkező félben van és igy épen lehetetlenné válik reánk nézve a külföldi verseny ellen a szükségnek megfelelő védelmet elejteni. De másrészt az ezen osztályba tartozó czikkek lényeges segédanyagát képezik a többi iparágaknak, miért is annak érdekében ezen árúkat túlságos vámmal sújtani nem lehet. Ezen kettős érdeknek szemelőtt tartásával iparkodtunk tarifánk ezen osztályában a javaslatba hozott módosítások által a megfelelő egyszerűsítést keresztül vinni, mi által a kezelésben fog könnyítés beállani; ezen kivül pedig az által, hogy némely eddig vámmentes czikk vám alá vettetik, s hogy több czikk vámja fölemeltetik, pénzügyi szempontból eléretik az, hogy mintegy 128,000 frtnyí jövedelmi többlet remélhető. Nehogy azonban ezen változások, illetőleg vámfelemelések által iparunkra előre nem látható hátrány háromoljék, a kormány a tarifa bevezető törvény IV. czikk ében felhatalmazást kért, hogy oly vegyészeti tárgyakat, melyeknél igazolható, hogy a 331. tarifaszám alatt foglalt vám értékük 15%-ánál nagyobb, rendeleti utón más tarifaszám alá sorolhasson. A javaslatba hozott változások részletei a következők: Mostani tarifánk 63. a) tételéből töröltetnek és jövőre külön meg nem neveztetnek, minek folytán a 331. tarifaszám alá 10 fitos vámmal kerülnek: — Kolkothar, a behozatal igen csekély (64 mm. 1879-ben és 7 mm. 1880-ban), a belföldi termés kielégíti a szükségletet és az eddigi vámmentesség vámvisszaélésekre adhat alkalmat ; Fekete vasrozsda, vassáfrány, szintén jelentőség nélküli czikkek. Rézhamú, az árúlajstrom által a nemtelen fémhulladékokhoz fog utaltatni, hol szintén vámmentes marad. Nyers kálisalétrom a nemzetközi forgalomban többé nem szerepel. A javaslat 320. tarifaszámába beosztatnak 50 kros vámmal:
