Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
140 CXCI. SZÁM. Á hazai bôriparosok 1878. évi november hó 18-án kelt és az akkori országgyűléshez beadott kérvényükben az iránt folyamodtak, hogy a tengeren túli bőrök bevitelére szabott vám mielőbb emeltessék fel. Ezen kérvényben, melyet a képviselőház a közgazdasági bizottság határozati javaslata szerint 1881. évi május hó 24-én tartott 408-iki ülésében figyelembe vétel végett a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnak kiadatni elrendelt, hazai bőriparosaink kérvényük támogatására a következőket emelik ki: »Bőriparunk, mely régi időtől fogva virágzik és már is oly fejlődést ért el, hogy bizonyos tekintetben a belföldi szükségletet teljesen fedezhetné, újabban hanyatlásnak kezd indulni. Ezen hanyatlás oka az amerikai Egyesült Államok növekedő versenyében található. Hiteles adatok szerint az északamerikai államok évenként 15—20,000 darab hemlockbőrt szállítanak Európába, melynek fele a Németbirodalomba, másik fele pedig Angolországba megyén és onnan részben hozzánk kerül. Ezen hemlock-bőrök a szállítási költséggel és a vámmal együtt métermázsánként 125 — 140 frtba kerülnek, holott a mi gyártmányunk, 170—180 frtba kerül. Az amerikai bőr olcsósága onnan magyarázható, hogy a nyerstermékek egyátalában kedvezőbb árak mellett szerezhetők meg, mint nálunk, minek folytán a hemlockbör kilogramja pénzünk szerint 1 — 1*12 Mért készíthető, holott nálunk 1-50—160 frton alól elő nem állitható. A hemlock-fenyö oly bőségesen terem Észak-Amerikában, hogy a belőle nyert cserzőhéj mintegy 17 2 frtért kapható métermázsánként, mig a mi cserző anyagaink, a cserzöképességhez viszonyítva 4—6-szoros árba kerülnek. De a marhákban bővelkedés folytán a nyersbőr is olcsóbban szerezhető meg Amerikában, még pedig annyival, hogy a kikészitett bőr 20—25°/<>-kal olcsóbban bocsátható forgalomba. Ezen, a termelésen alapuló kedvezményeken kivül továbbá az amerikai ipar még erős védelemben részesül az által is, hogy a külföldi bőrre átalában 20%-os beviteli vám van kivetve. Az északamerikai hemlock-bőrrel egy vonalon álló veszélyes versenyzők még az úgynevezett valdivia-bőr Délamerikából és a mimosa-bőr Ausztráliából, melyek hasonló kedvező viszonyok közt gyártatnak, mint a hemlock-bőr.« Ezen indokokra támaszkodva és utalva továbbá a német vámterületen és Francziaországban is az ezen bőrnemek kizárása ellen irányzott mozgalomra, bői-iparosaink kérik, hogy a hemlock-, valdivia- és mimosa-bőr vámja 20 írtban állapíttassák meg. Bőriparosainknak az említett bőrnemek vámfelemelése iránt támasztott követelése annál is inkább figyelembe veendő, mivel azóta ezen czikkek forgalmi viszonyaira befolyás nélkül nem maradható oly factorokkal kell ma számolnunk, melyek a beadvány alkalmával tényleg még nem léteztek. Tekintetbe veendő különösen azon visszhatás, melyet a német és franczia vámpolitika a tengerentúli termékek forgalmára gyakorolni fog. A német vámterületen ugyanis az 1879 előtti vámtarifa szerint a közönséges bőr különbség nélkül 12 markot fizetett, az új és 1880. jan. l-jén életbe lépett tarifa szerint a közönséges bőr vámja 18 markra és a talpbőr vámja, ép az amerikai bevitel távoltartása czéljából 36 markra emeltetett. Francziaországban a közönséges bőr szintén 50 frankos vám alá esik. Ha tehát a t^bbi külállamok ezen magas vámjaival szemben monarchiánk vámtarifája csak 8 írttal sújtaná a talpbőrt, valószínű, hogy a franczia e< német piaczokról leszorított tengerentúli termény nálunk keresne kelendöségi piaczot és igy a belföldi iparral még nagyobb versenyre kelne. Ezen okoknál fogva a bőrvámok fölemelése indokoltnak látszott. A módosítások részletei a következők : A 213. szám szövegezése lényegesen eltér mostani tarifánk (46. a) szövegétől, minek következtében a közönséges bőr fogalmának meghatározásában is változás történt. Jelenleg ugyanis minden a 46. 6) tétel alatt nem foglalt bőr közönséges bőrnek tekintetik és
