Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
cxcr. SZÁM. 135 XXV. Selyem és selyeniá-rúk. A selyemárúk azok közé tartoznak, melyek alkalmas tárgyak nagyobb vámjövedelem elérésére; a leginkább pénzügyi tekintetekből történt változások a következőkben vannak felsorolva : a selyemvatta eddig a pamut- és gyapjuvattával egy tételbe (29. 6) foglaltatott és 5 frt vám alá esett. A jövőre nézve a selyemvatta a tarifa új rendszerének megfelelőleg ezen osztályba helyeztetik és vámja egyúttal 12 frtra emeltetik. A 167. sz. alatt foglalt szövegezés új és a német vámtarifából vétetett át. Az ezen tarifaszám alá tartozó félgyártmányok jelenleg ne ma javaslatba hozott 50 frtós vámot, hanem 22 frtot fizetnek, kivéve a kisebb forgalom számára kiszerelt ezérna, nyers állapotban, mely jelenleg vámmentes. A jegyzetben foglalt határozat, mely szerint a lágy fésűs fonal nyers állapotban, ha csak egy sodratlan selyemszál fut benne végig, mint gyapjúfonal 8 írtjával vámozandó (154. a) sz.), az osztrák sálipar érdekében állapíttatott meg. Az ily fonalak a vámterületen nem készíttetnek és jelenleg a 22 frtos vám alá esnek. A tiszta selyemből vagy floretselyemből készült árúk.vámja 300 írtról 400 frtra emeltetett, mi mellett megjegyzendő azonban, hogy ezen felemelés a sima selyemszövetekre nézve az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződés hatályának érvényben maradása alatt, a velünk szerződési viszonyban álló államok irányában nem alkalmazható, miért is a pénzügyi vámokról szóló mellékelt kimutatásban ezen emelés még figyelembe nem vétetett. — Ugyanily vámemelés hozatik javaslatba a csipkékre, csipkekendőkre, hímzett és fémszálakkal vegyes selyemárúkra is. A felemelt vám ezen árúk átlagos értéke után 7%>-ot tesz. A félselyemárúkat illetőleg csak azok egy részénél történik emelés, t. i. a sűrű sima szöveteknél, bársonynál, sáloknál és a kötött árúknál, melyek jelenleg 150 frt vám alá esnek és jövőre a többi félselyemárúkkal egyenlő vám alá helyeztetnek 200 írtjával. A mostani vámtarifában foglalt 2. jegyzet, mely szerint olyan kelme, melyben csak a mustra- vagy díszítés selyem, de a tulajdonképi szövetben sem a láncz, sem a vetőlék nem az, selyemárúnak nem tekintetik, hanem minőségéhez képest a megfelelő pamut-, len- vagy gyapjúárúk közé sorolandó, elejtetett — miután ezen árúk legnagyobb része igen nagy értékkel biró kelmék s igy azok eddig alacsonyabb vám alá estek, mint a félselyemárúk közé tartozó, sokkal silányabb árúk. Egyébiránt más vámtarifák, jelesül a német, olasz és a franczia is selyemárúnak veszi a kelmét, mihelyt selyem van a szövetben. XXVI. Ruházatok és pipereárúk. Az ezen osztályban történt alaki változásokon kivül két lényeges módosítás hozatik javaslatba. A kalapnak való nemez süvegalakban, tekintettel a nemez vámjának felemelésére, másrészt pedig arra, hogy a kalaposipar tulajdonképeni lényege a nemeznek süvegalakba hozatalában fekszik, 40 írtról 50 frtra emeltetik. A másik lényeges módosítás az, hogy a külön meg nem nevezett ruházatok és pipereárúknál a főalkatrészük szerint fizetendő vámon felül a pótlék 20%ról 40%-ra emeltetik. Ezen emelést az ezen vám alá eső árúk (kivált a külföldi nőiruhák) magas értéke is indokoltnak tünteti fel. XXVII. Kefekötő'- és szitakötő árúk. Ezen árúosztálynál főleg a beosztást illetőleg történtek változások, miután mostani vámtarifánk (41. és 42. tételek) e tekintetben igen hiányos volt. A kefék és seprők kákából»
