Főrendiházi irományok, 1881. III. kötet • 182-219. sz.
Irományszámok - 1881-191
CXCL SZÁM. 103 lis módon eljáró államra, hogy az, ezen eshetőségnek bekövetkeztét már saját érdekében is mellőzendőnek ismetje fel, és ahhoz alkalmazza magatartását is. Vámtarifánk eddigi vámjai, de a most javaslatba hozottak sem oly magasik, hogy 10, illetőleg 5 százaléknyi felemelés mellett a kívánt hatást előidézhették volna, iáiért is a vámpótléknak 30 és 15 százalékra való felemelése hozatik javaslatba. A német bírod dómban a vámtarifában megállapított vámok hasonló esetekben egész 50 százalékig terjedő pótvámokkal fokozhatok. Miután továbbá a mostani törvény értelmében a vámpótlékok adott alkalommal kivétel nélkül csakis a megszabott magaságban voltak alkalmazhatók, czélszerűnek látszott ezen határozatot oiy irányban s- módosítani, hogy a kormány felhatalmaztatik rendeleti utón intézkedhetni, hogy a szükséghez képest és a körülményeknek megfelelőleg egyes árúk vagy áruosztályok a kiszabott összegnél nagyobb vagy csekélyebb pótvámokkal, illetőleg vámokkal sújtassanak. A IV. czikkbe azon új határozat vétetett fel, hogy oly vegyészeti tárgyak, a melyeknél igazolható, hogy a 331. tarifaszám alatt foglalt vám (10 frt) értékük 15 százalékánál nagyobb, rendeleti utón más tarifaszám alá sorolhatók. Ezen határozat szoros összefüggésben áll a vegyészeti tárgyak tariíirozásával, a maly szerint a külön meg nem nevezett vegyészeti czikkek a 10 frtos vám aláesnek; minthogy pedig a chemia újabb időben mindig újabb és újabb czikkek gyári előállítását lehetővé teszi, újabb czikkeknek alkalmazását a különböző gyári ágakban meghonosítja, s igy oly czikkek, melyek előbb ismeretlenek vagy a forgalomban jelentéktelenek voltak, nagy mértékben vétetnek igénybe s ép azért gyakran a 10 frtos vám aránylag terhesnek fog tetszeni: a rendeleti utón leendő vámmérséklést kellett javaslatba hozni. V. czikk. A különböző anyagokból készült árúk vámozását illetőleg jövőre is az eddigi elvek maradnak érvényben. Eltérés javasoltatik azonban a mechanicus keverékekre nézve, ha ezek mint ilyenek a tarifában külön megvámozva nincsenek. Jelenleg ily keverékek föalkatrészük szerint vámozlatnak s csak ha kétséges, hogy mi a főalkatrész, azon alkatrész szerint, mely a tarifában magasabb vám alá esik. Miután a tapasztalás azonban azt bizonyította, hogy jelesül folyadékoknál igen nehéz megállapítani, melyik a keverékrészekből a főalkatrész, elvül ki mondatik, hogy azon keverékrész szerint vámozandók, a mely a tarifában magasabb vám alá esik. Hasonló eljárás követtetik a német birodalomban is. A VII. czikk új és kifolyása a tarifában megállapított gabona vámoknak. Midőn 1873-ban az akkori rósz termés következtében a gabonavámok ideiglenes megszüntetése szükségesnek mutatkozott, a kormány, miután az országgyűlés nem volt egybegyűlve, rendeleti utón intézkedett és ezen intézkedése csak 1874. évi márczius hóban emeltetett törvényerőre (1874. évi IV. t.-cz.). Nehogy ily eset a monarchia parlamentáris viszonyainál fogva ismét előfordulhasson, annak kikerülése végett czélszerűnek mutatkozik a kormányt a törvényben felhatalmazni, hogy inség esetében a gabonavámokat ideiglenesen megszüntethesse. A VIII. czikk 13. pontjába felvétettek a rendjelekhez még a kiállításokon adományozott érmek is. Ez utóbbiak vámmentes behozatalának engedélyezésére eddig külön törvényes intézkedés nem létezett. A IX. czikk 2. és 3. bekezdésében azon módosítás eszközöltetett, hogy a vámmentesség élvezetére feltétel gyanánt egy évre megszabott határidő »hosszabb időre« azaz bizonytalan időre változtatott át. A törvény ily értelemben módosításának szükségét a három évi gyakorlat bizonyította, a mennyiben ugyanis a monarchiába bejövő külföldi é> a monarchiából külföldre menő munkások holmiait, hogy vámmentesen kezelhetők legyenek, előjegyzésbe kellett venni, mire a jelen határozat törvényes alapot nem nyújt. A 7. pontban továbbá a postaigazgatás által már megvámozott oly árúk, melyek még a czímzettnek kézbesítése előtt megromlottak, vámmentesség tekintetében egyenlősittettek a hivatalos raktárakban megromlott árúkkal.
