Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.

Irományszámok - 1881-107

CVII. SZÁM. 47 107. szám. (XVI. ÜLÉS, 179. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése az országgyűlés főrendiházához, az erdélyi ev. ref. egyház-kerületnek "úgynevezett Cameraticuni Beneficiuma, s illetőleg az ennek pótlására kötött peregyezség tárgyában. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület, az erdélyi fejedelmek levelei, és I. Lipót császár és király O Felsége diplomája alapján, az úgynevezett Cameraticum Benificium czíme alatt eddig 3358 frt 25 krnyi Összegben élvezett járandóságának pótoltatására pert indított a kincstár ellen. A keresetbe vett s az egyes nemzeti fejedelmek által az erdélyi ref. hitf'dekezeífíek püspöksége, ezek lelkészei és tanitói részére, egyházi állásaik javadalmazása, segélyezése, illetve felvirágoztatása czéijából kirendelt évenkinti járandóságok következőkben sorolvák elő: 4876 frt készpénz, 29,500 darab kősó, 6867s köböl tiszta búza, 1,055 veder bor, 29 darab hizott sertés, 127 szekér tűzifa, 12 szekér széna, 64 köböl zab, 15 köböl kása, 40 iteze méz, 48 iteze vaj, 246 darab sajt, 5 köböl borsó, 2 kalangya kender és 36 asztalkendő. Az egyházkerület keresete ezen javadalmaknak jövőre nézve vagy természetben, — vagy pedig egyezség utján megállapítandó pénzértékben évenkinti kiszolgáltatását, — ezen felül pedig a koronkint betiltott s illetőleg relutió utján leazállitott, s a múltra nézve összesen 568,094 frt 34 krra számitott öszegeknek, úgyszintén az ezen összeg egyes részei utáni kamatoknak megtérittetését kérte. Az egyházkerület azt állitá keresetében, hogy Erdélynek a Felséges Habsburg uralkodóház uralma alá jutása idejétől a kamara részéről sok sérelmet szenvedett. Névszerint, hogy daczára annak, hogy a reformátusok e javadalmak további kiszolgáltatása tekintetében már az I. Lipót-féle 1691. évi hitlevél második pontjában különös biztosítást nyertek, sőt a kiszolgáltatás iránt az ország akkori kincstárnoksága által, már e hitlevél után 1693-ik évben is biztosíttattak s 1698-ik év végéig azok élvezetében is voltak, — e javadalmak a bécsi volt ált. udv. kamara által 1698-ik évben kétségbe vonattak, % a ref. egyházi rendek képviselete arra kényszeríttetett, hogy az egyes javadalmazottak jogait az erdélyi volt főkormányszék előtt igazolja. — Midőn pedig ezen adománylevelek a főkormányszék, mint productionale forum előtt bemutattattak és a javadalmak további folyósítása szorgalmaztatott, a bécsi általános udvari kamara annak ellenére, hogy a főkormányszék a jogmutató vizsgálat munkálatainak felterjesztése alkalmával, a javadalmak pénzértékének további folyósítását a Felség kegyelmébe ajánlotta, azoknak természetbeni kiszolgáltatását betiltotta, s az 1700. április 19-én, 1702. ápril 29-én és 1703. szeptember 18-án kelt udv. rendeletek alapján, — melyek szerint a