Főrendiházi irományok, 1881. II. kötet • 87-181. sz.
Irományszámok - 1881-102
CIL SZÁM. 102. szám. (XVI. ÜLÉS, 176. JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Felterjesztése a hatvani egyházkerület r. kath. papságának a kath. egyház jogsérelmeinek orvoslása tárgyában. Nagyméltóságú Főrendi ház ! A váczi püspökségbe kebelezett hatvani egyházkerület lelkészkedö papjai elutasíthatlan kötelességünket teljesítjük, midőn tudatában annak, hogy az imént összeült országgyűlés előtt a kath. egyház legfontosabb érdekei fognak szőnyegre kerülni; tudatában annak, hogy egyebet ne emlitsünk, miszerint valószínűleg ezen országgyűlés fog dönteni a keresztény-zsidó házassági törvényjavaslat sorsa, a kath. alapok s alapítványoknak ugy az országgyűlés tárgyalásain, mint a napi lapok hasábjain is annyiszor előfordult, különben a napfénynél is tisztább kérdése, nemkülönben a haza polgárai között legkivánatosabb béke s egyetértés felforgatására oly alkalmas 1879 : XL. t.-cz. 53. §-ának módosítása felett is, a vallás, jogtisztelet s közjó parancsszavát követve, a Nagyméltóságú Főrendi ház előtt tartozó őszintességgel szavunkat emeljük s ugy magunk, mint hiveink s hitsorsosainknak is nevében a Nagyméltóságú Főrendi ház elé a következő tiszteletteljes, de egyszersmind sürgős kérelmekkel is járulunk. 1, Mély tisztelettel kérjük, hogy az országos kormány által a keresztények és izraeliták között, valamint az országon kivül kötött polgári házasságra vonatkozólag beterjesztett törvény javaslatot, mely a vallásos keresztény keblek nyugalmával homlokegyenest ellenkezik, elfogadni s törvényerejére emelni ne méltóztassék. Bátrak vagyunk férfias nyíltsággal kijelenteni, hogy e törvényjavaslatban, ugy egyáltalán a polgári házasságban, bármily alakú legyen is az, nemcsak hitükhöz hiven ragaszkodó kath. testvéreink, de vallásosabb protestáns, sőt zsidó polgártársainkkal is egyetértve, a házasság iránti tiszteletnek a közerkölcsiség felszámithatlan kárával járó veszélyes megingatását ; a családnak enyészet- s végpusztulással való fenyegetését : ebből kifolyólag pedig a társadalmi boldogságnak aláaknázását látjuk. % Hasonló tisztelettel kérjük továbbá a Nagyméltóságú Főrendi házat: hogy a kath. vallás- és tanulmányi alapok és alapítványok ügyeibe bármely oldalról jövő idegen beavatkozást s ugyanezen alapok s alapítványok bármely más, mint kath. czélokra való fordítását soha és senkinek megengedni ne méltóztassék. Legszentebb igazaink védelmére a sok közül legyen elég csupán azon egy körülményt felemlítenünk, hogy teljes érvényben fennáll ma is és senki által lábbal nem tiporható az 1790/1 : XXVI. t.-cz., mely igen egyszerűen, világosan, érthetőleg és határozottankimondja, hogy a katholikusok alapitványai a katholikusok és az evangélikusok alapitványai az evangélikusok szükségleteire fordíttassanak ; azon törekvések pedig, melyeknél fogva a vallásfelekezetek egymás irányában az alapítványok jellegét, rendeltetését, ugy tulajdoni jogát per- és vita tárgyává 5*
