Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-539

60 DXXXIX S'/ \ faküídemények után, 10 tonnás rakképességü négykerekű kocsinként 13 kr. nál o. é. más kocsirakományok után, 10 tonnás rakképességü négykerekű kocsinként 1* kr.-nál o. é. darabárúk után, melyek nem egész kocsirakományokban adatnak fel, 100 kilogrammonkint 0*3 kr.-nál o. é. A pálya megnyitásától számított tiz év lefolyása után, vagy pedig még ezen idő előtt is azon esetben, ha az engedélyezett pálya évi nyers beyétele kilométerenkint 11,500 frtot meghalad, a kormánynak jogában lesz az engedélyesek meghallgatásával elrendelni, hogy az engedélyezett vasúton a kérdéses átmeneti forgalomban a fentebbi minimális tételek mellő­zésével alkalmaztassanak ugyanazon egységtételek, melyek a magy. kir. államvasutak által az illető forgalomra megállapittatnak. Hogyha azonban tiz év lefolyta után az engedélyezett vasút évi nyers bevételei kilométerenkint 10,000 frtra nem emelkedtek volna, biztosíttatik az enge­délyesek részére, hogy mindaddig, mig a nyers bevétel kilométerenkint' 10,000 frtot meg nem halad, a tőlük követelt minimális egységtétel kocsi-kilométerenkint 12 krnál alacsonyabb nem lehet. Ha az engedélyezett vasút évi nyers bevételei kilométerenkint 11,500 frtra emelkednek, ez esetben a kormánynak jogában álland az engedélyesektől követelni, hogy a mennyiben sze­mélyvonatot addig még nem járatnának, ily személyvonatot a kelenföld-dombóvári vonalrészen mindkét irányban ugyanoly átlagos gyorsasággal közlekedtessenek, melylyel a m. kir. állam­vasutaknak Fiume felé és vissza közlekedő csatlakozó személyi vonata a sík pályán átlagosan bir. Az engedélyesek kötelezik magukat, hogy azon szállítmányokért, melyek a zákány-fiumei vasút állomásairól a dombóvár-budapesti vonal állomásaira, vágy azokon túl és ellenkező irányban átmennek, közvetlen árszabásokat csakis Dombóvár-Zákányon át fognak felállítani. Engedélyeseknek azon jog biztosíttatik, hogy mindazon szállítmányaikért, melyek a buda­pesti összekötő vasúton mennek át, mindenkor azon legkedvezményezettebb szállítási díjtétel fog engedélyeztetni, mely ezen összekötő vonalrészen a m. kir. államvasutak saját szállítmányai után szedetik, vagy mely valamely más vasuttársulatnak hason szállítmányai javára engedtetik. Egyúttal még kiköttetik, hogy különösen az engedélyezett vasútról származó és Buda­pestre rendelt köszénküldemények után az emiitett összekötő vonalon 10 tonnás kocsirako­mányonkint 3 frt Í0 krnál magasabb szállítási díj nem fog szedetni, mely összegben a hídvám és a lerakodás bennfoglaltatik. Kiköttetik továbbá, hogy ezen kőszénszálíitmányok leadása Budapesten ugyanazon pályaudvarokon fog történni, melyeken a m. államvasutak saját vona­laikról vagy más pályákról jövő szenet felek részére leraknak és hogy a kérdéses küldemények az engedélyesek kocsijain szállíttatván, ezekért a m. kir. államvasutak kocsibért fizetni nem fognak. A többi tárgyak fuvardíjait, a biztosítási és a mellékilletékek megállapítását, az árúk osztá­lyozását és egyéb forgalmi határozmányokat illetőleg, akként kell eljárni, hogy az arra vonat­kozó díjak és határozmányok semmi esetre sem lehetnek magasabbak és terhesebbek, mint az alföld-fiumei vasút megfelelő díjai és határozmányai. Mihelyt ezen vasút tiszta jövedelme két egymásután következő éven át a 25. §-ban emiitett összes befektetési tokének 8°/o-ára emelkedik, jogában álland a kormánynak, az ársza­bást az engedélyesek meghallgatásával megfelelőleg leszállítani. A kormány azonban ezen jogával csak akkor élhet, ha a második vágány lerakását (3. §.) vagy a forgalmi eszközök szaporítását (21. §.) nem rendelte el, vagy ha a második vágánynak lerakása, vagy a forgalmi eszközök szaporítása befejeztetett és a pálya jövedelme két éven át, a befektetett tőke 8 %-ára ismét felemelkedett. Ha a vasúti szállítási díjakat a törvényhozás bármikor szabályozandja, e díjszabályozás érvénye ezen vasútra is kiterjed. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom