Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-535
34 DXXXY. SZÁM. Az 580,905 frtnak itt kimutatott felhasználása n munkálatok felülvizsgálata és a vezetett számadások alapján szerkesztetett s tényleg — mint kimutatva van — 579,975 frt 68 V* kr. használtatott fel, az elengedni kért 580,000 frtnál tehát 24 frt 3iV* krral kevesebb. Mindazáltal nem az előbbi Összegről, hanem az utóbbi kerekszámú 580,000 frtról kellett a törvényjavaslatot szerkeszteni, mert az emiitett felülvizsgálat eredménye és számadások még csak ezután fognak íszámvevőileg átvizsgáltatui és lehet, hogy a most kimutatott 579,975 frt 68 1 / 2 krnyi összeg mennyisége egynehány forinttal változni fog. Ezen eshetőségre számítva, de az alább ismertetendő megállapodások folytán is 580,000 frt elengedéséről kellett a törvényjavaslatot szerkeszteni. Ugy az ily kisebb mértékkel és kimutatott költségekkei helyreállított töltéseknek további fentartása, mint azoknak lehetőleg minden körülmények közt állandó biztonságot nyújtó nmetekkel való végleges kiépitésének szüksége tekintetéből is azonban egyik legkiválóbb gondoskodás tárgyát képezte az is, hogy a társulati tevékenység a fentebbi két czélból új életet nyerjen. A társulat tagjai tehát, nevezeteken őrgróf Pallavicini Sándor, Szeged sz. kir. városa, Algyo és Tápé községek egyrészt, s másrészt a kormány megbizottjai a társulati működés megindítása iránt a tárgyalásokat folyamatba tették, s miután kiderittetett, hogy a társulat jelenlegi alakjában a reá háramló kötelezettségeket teljesiteni képtelen, -— a következő megállapodás jött létre. 1. A régi percsora-szegedi társulat feloszlattatnék, s helyébe az emiitett tagokból alakíttatnék a percsorai kereszttöltéstől Algyő községig, illetve a sövényházi kereszttöltésig terjedő árterület kihagyásával egy új ármentesitő társulat, melynek kezdőpontja a vadkert - sövényházi kereszttöltés, végpontja pedig a paphalmi magaslat. 2. Azon esetben, ha ezen társulat alakítása megengedtetnék, a társulati tagok az eddig fennállott társulat 1856—1876. január l-ig terjedő s eddig kifogásolt számadásait elfogadnák, ugy hogy azokból egymás ellen semminemű leszámolási követelést többé nem támasztanak. 3. Pallavicini őrgróf, a percsora-szegedi társulatnak mintegy 300,000 frt függő adósságát kifizeti, de kéri, hogy midőn ő a maga részéről mintegy 150,000 frt összeget sajátjából fizet ki a többi tagok helyett, a kormány, illetve a törvényhozás is az .1879. évben a percsora-szegedi társulat töltéseinek helyreállítására államilag előlegezett 580,000 frtot az újonnan alakuló társulatnak engedje el, hogy e szerint az új társulatot csupán azon 480,000 frt terhelje, mely az új társulat árterülete biztosításához megkívántató töltésrendszer teljes felépítéséhez szükséges, s a, mely 480,000 írtból az új társulatnak 20,000 holdnyi árterületére holdankint mintegy 24 frt esik. 4. A társulati tagok az esetben, ha a felhagyott percsora-sövényházi ártéren létező töltések fentartása folyamszabályozási szempontból okvetlenül szükségesnek nyilváníttatnék, készeknek nyilatkoznak a kérdéses töltésszakasz fentartási költségeihez — ha ezen töltésszakasz fentartása folytán a sövényházi keresztölttésen nem kellene árviz ellen védekezniök — bizonyos Összeggel hozzájárulni. 5. Az új társulat működésének alapjául hajlandó esetleg az 1879. évi árviz magasságot elfogadja. Ezek azon megállapodások, a melyek létrejöttek. Tekintettel arra, hogy az új társulatnak ily alapokon létrejövetele esetében minden régi viszálykodás, mely eddig a társulatnak sikeres működését lehetetlenné tette, elvégre megszüntet-
