Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-563
376 DLXIÍI. SZÁM. 38. §. Azon alaki sérelmek miatt, melyek a perbeli eljárás folyamában, az ítélet hozataláig felmerültek, vagy a per folyamában hozott s felfolyamodással meg nem támadható végzések által okoztattak, csupán az ítélet elleni felebbezésben lehet orvoslást keresni. Alaki sérelmek miatt azon fél is élhet felebbezéssel, a ki az Ítéletet az ügy érdemében nem felebbezi. 39. §. Az elsőbirósági ítélet ellen semmiségi okul a következő alaki sérelmek szolgálnak: a) ha a peres eljárás hivatalból indíttatott meg; b) ha az ügy a polgári bíróság hatósága alá nem tartozik; c) ha azon esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs, illetéktelen bíró járt el; d) ha sommás ügyben az illetéktelen bíró az illetőség elleni kifogás elvetésével, a birói illetőséget megállapította; e) ha birói cselekvénybe, melynek a peres ügy eldöntésére lényeges befolyása van, vagy ha az ítélet hozatalába, érdekelt bíró folyt be ; f) ha meg nem jelenése folytán lett ügy vesztessé azon fél, a ki épen nem, vagy nem törvényszerűen idéztetett ; (j) ha alperes tudvalevő lakhelyének elhallgatása mellett (24* §.) hirdetményi idézés eszközöltetett, s az ilykép idézett, fél meg nem jelent; h) ha a tárgyalás vagy eljárás nyilvánosságára nézve megállapított szabályok nem tartattak meg; i) ha önkép viseletre nem jogosított, vagy jogi személy törvényes képviselőjének mellőzésével indított pert, vagy idéztetett perbe, s a hiba utólag helyre nem hozatott; k) ha valamely fél nevében egy harmadik meghatalmazás nélkül járt el, s a hiány nem pótoltatott ; l) ha a biróság a határozat hozatalakor nem volt szabályszerűleg alakítva; in) ha az ítélet kiadmánya, a tanácskozás folytán hozott határozattól lényegesen eltér; '») ha az ítélet rendelkező része annyira érthetetlen, hogy alaposan felül nem vizsgálható; o) ha a felebbezett ítéletet megelőző birói eljárásnál, vagy az Ítélet hozatalánál lényeges eljárási szabályok mellőztettek vagy sértettek meg, és e miatt a peres ügy alapos eldöntése lehetetlenné vált. Ezen alífki sérelmek közül a 6), c), i) h A), Ï), m), n) és o) pont alattiak, ha a felebbező fél által a felebbezésben kifejezetten meg nem jelöltettek is, hivatalból figyelembe veendők. Az a), d) 7 e), f), g) és h) pont alatt felsorolt alaki sérelmek csak akkor vétetnek figyelembe, ha a felebbezésben kifejezetten megjelöltettek. 40. §. Ha valamely hivatalból figyelembe veendő, vagy valamely kifejezetten megjelölt más semmiségi ok forog fenn; a másodbiróság a körülményekhez képest vagy csupán az elsőbiróság ítéletét, vagy egyszersmind az Ítéletet megelőző eljárást és birói határozatokat is egészben, vagy kijelölendő részében, megsemmisíti, s új ítélet hozatalát, esetleg újabb eljárást, vagy az eljárás hiányainak pótlását rendeli el.