Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-563

DLXIÏI. SZÁM. 367 XVI. melléklet az 563. számú irományhoz. 1893. M. E. 1881. Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Ausztriai Császár, Csehország Királya stb. és Magyarország Apostoli Királya. Kedvelt Magyarországunk és Társországai hfí Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: Törvényczikk a polgári törvénykezési rendtartásról szőlő 1868. évi LIV. törvényczikk módosítása tárgyában. (Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1881. évi június hó 1-én.) i- §• Az 1868. évi LIV. t. ezikknek. az eddigi törvények által nem módosított azon fejezetei és szakaszai, a melyek helyett a jelen törvény újabb intézkedéseket léptet életbe, hatályukat vesztik. Az 1868: LIV. t.-cz. 4. §-a helyett: 2. §. A legfőbb birói hatóságot mind a két királyi tábla területére nézve a »magyar királyi Curia« Budapesten gyakorolja. Az idézett t.-cz, ő. %-a helyett: 3. §. A kii*, járásbíróságok mint egyes bíróságok járnak el. A kir. törvényszékek három tagú tanácsban határoznak. A kir. ítélőtáblák a törvényszéktől felebbvitt ügyekben öt tagú tanácsban, a járásbíróságoktól felebbvitt «gyekben három tagú tanácsban határoznak. A m. kir. Curia, ha a felebbvitel Öt tagú tanácsban hozott kir. táblai határozat ellen van intézve, vagy a kir. táblákra vonatkozó illetékesség-összeütközési kérdés döntendő el, hét tagú, más ügyekben öt tagú tanácsban határoz. A szavazó bírák rendszerint előadók is. Azt, hogy a társas bíróságoknál minő nem érdemleges kérdések intézhetők el ülésen kívül: az ügyviteli szabályok határozzák meg. 4. §. Az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett, a vitás elvi kérdések, a magy. kir. Curia polgári tanácsainak teljes ülésében döntetnek el. Ha ilyen vitás elvi kérdés valamely ügynek elintézése alkalmával merül fel: úgy a tanács többségének, mint a tanács elnökének jogában áll, a vitás elvi kérdést az ügy elintézése előtt, a teljes ülés eldöntése elé terjeszteni.