Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-557
250 DLVII. SZÁM. csak az eredménynyel nagyon kedvezőtlen viszonyban álló pénzáldozat árán volna létesítheti?, elég lesz a 0 vizszin alatt 2'60 méter mélységet 240 méter szélességben előállítani. 3. Ugyanazon szakaszon, egész a 19-ik számú szelvényig a balparton tervezett párhuzamművet, s azon alól, a jobboldalon tervezett mellékág-elzárást helyeseljük oly módon, hogy a medernek ezen kisvizi normál szélessége lehetőleg meg ne haladja az 500 mtrt. — Ezen feltétel mellett és kikötve azt, hogy a párhuzammfívek vonala annak idejében részletes és gondos helyi felvételek alapján a helyi viszonyoknak teljesen megfelelően jelöltessék ki, átalában helyeseljük a tervezet párhuzamniűveket, a fattyuágaknak elzárásait, s az igy létrejövendő szabványos szelvényeknek megfelelően az Ercsinél szükséges jobbparti sziget leásást és balparti erdőirtást. 4. Tétény és Batta közt, azaz: a 26-tól 35-ik szelvényig, alkalmazkodva a megelőzött 20—26. szelvények közt már meglevő rendes mederalakzathoz, kivánatos, hogy 240 mtr. szélességben (—) 2*60 méter mélység jöjjön létre. — Itt a lazább anyagra való tekintetből eléglesz a mesterséges kotrást az emiitett szélességnek csak fele részében, azaz: 120 méter szélességben végrehajtani, a további bővités a folyóviz erejére bizható. 5. Ercsitől lefelé a 43—54., valamint Adony előtt és mögött az 54—59. és a 65—68. szelvények közti szakaszokon már czélszerűbb lesz a közvetlenül megelőzött szakaszok mélységéhez alkalmazkodva, a kotrásokkal ismét egész a szabványos (—) 316 mtr. mélységig lemenni; itt is azonban a mederfenék anyagjának laza voltát tekintve, a szabványos 220 mtr. szélességnek csak fele része, azaz 110 mtr. volna tényleg kikotrandó, a többi pedig a folyam önműködésére bizandó. 6. Végre a mi az előttünk fekvő tervezet költségvetését illeti, szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a folyó medrének folytonos változásai miatt az eféle felvételek s költségelések mindig csak megközelítőleg állapítják meg az épitésre megkívántató összegeket s valószínű, hogy azok a kivitelnek több évi tartama alatt az újabb pontos felvételek szerint lényegesen módosulni fognak. Ezen módosulások részint abból erednek, hogy az előre látott munkák mennyisége a valóságban több vagy kevesebb lesz annál, a mely az általános felvételek alapján a tervezetben számításba vétetett; részint abból, hogy kivitel közben, oly munkák szüksége merül fel, a melyeket előre látni nem lehetett ; mint például a múlt évben létesitett promontori kotrásoknál, a felső kavicsréteg alatt régi kőhányás maradványai találtattak, melyeknek eltávolítása jóval nehezebb munka volt és jóval többe került, mint a tervezetben számításba vett kavicskotrás. — Ily eshetőségek miatt kevésnek tartjuk az előre nem látható esetekre és felügyeletre felvett 8°/o-ot, a melyből előre nem láthatókra mintegy 5% jutna;ez utóbbit tanácsosnak tartjuk5°/o~ra emelni, ugy, hogy az előre nem látható esélyekre és felügyeletre az összes építési költségnek mintegy 18%-a legyen előirányozva. Javaslatunk folytán a szikíarepesztések tömege, a legújabb felvételi adatok alapján számítva 59,240 0 méterről 47,000 E>3 mtre leszáll, daczára annak, hogy most, miután a sziklapad felett feküdt kavicsréteg elkotortatott, az derült ki, hogy a sziklapad nagyobb terjedelmű, mint a mennyire a tervezetben feltüntetve van. — Ezen munkára nézve meg kell jegyeznünk, hogy egy Œ3 mtr. sziklát viz alatt kirepeszteni, s onnan eltávolítani 3 frt 50 kr. költséggel lehetetlen, s ezen egységár csak tévedésből vétethetett fel. Nézetünk szerint hasonló munkát körülbelül 7 frt egységárral kell költségeim : minélfogva a sziklarepesztést és eltávolítást összesen 329,000 írtra, tehát 121,661 frt 40 krral többre számítottuk, mint a minő összeg a tervezetben e czélra fel van véve.
