Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-557

DLVIÏ. SZÁM. 247 II. Melléklet az 557. számú irományhoz. Véleménv. A budapesti dunaszakaszban az 1870. évi X. t. ez. alapján végrehajtott szabályozási munkáknak a promontori dunaágban való folytatásáról szóló s a közmunka- és közlekedési mi­nister ur ő kegyelmessége által a képviselőházhoz beterjesztett tervezet, a képviselőház pénzügyi bizottságánálk kívánsága szerint, megbirálás és vélemény nyilvánítás végett alulirott műszaki tanácsnak kiadván: a tervezetnek,, valamint a budapesti dunarész szabályozásáról az 1879-ben itt járt külföldi szakértők által adott javaslatnak tüzetes tanulmányozása és átvizsgálása után, a czélbavett folyamszabályozásra nézve van szerencsénk véleményünket a következőkben előadni: A legnagyobb árvízveszélyt, mely a fővárost fenyette volt, azon jégtorlódások okozták, a melyek a budapesti folyamszakasz medrének a G-ellérthegyen alóli hirtelen elterülése, el­ágazása és # ennek folytán a vizszin esésének, valamint a víztömeg folyási sebességének jelen­tékeny csökkenése miatt az úgynevezett kopaszi zátonyon képződni szoktak. Ezeknek elhárítására az egyedüli helyes mód csak az lehetett, a mely tényleg már alkalmaztatott is, t. i. a soroksári dunaág elzárásával a két folyamágynak egyesitése s azzal egyidejűleg egy egyenletes medernek s vízfolyásnak előállítása. Az e czélból létesített építkezések folytán mégis szűnt annak lehetősége, hogy veszélyes jégtorlódások közvetlenül a főváros alatt képződhessenek, de.nincs megakadályozva az, hogy hasonló jégtorlódás valahol a promontori ágban keletkezhessen s az ez által előidézett vizszin­duzzadás hatása, kisebb nagyobb mértékben a főváros mentén is érezhető legyen. A víztömegnek egy ágban való egyesitése, valamint a túlságos mederszélességnek kor­látozása folytán, ugy s a volt kopaszi zátony táján, mint a promontori ág felső részén, a duna­szabályozís előtti állapotában észlelt vizsziiiekhez képest vizszin emelkedés jött léire, sot itt a mostani árvizek szine magasabb, mint a minő szokott lenni a Dunának más szabványos szel­vényű s hasonló esésű szakaszain. Hal ár ezen vizszinemelkedés visszahatása a fővárosig nem oly mérvű, hogy itt veszélyt idézhetne elo, de csökkenti a vámházon alóli fol yam szak asz on a vizszinesést s azzal az ottani éíégtsle/i mederszelvényeknek hatályosabb kiképzését, tehát közvetve neheziti lejebbszállását azon duzzadásnak, a mely Uj-Pesttől lefelé, a főváros mentén, az árvizek lefolyására nem elég tágas és nem eléggé alkalmas mederszelvényekben létezik. Az emiitett bajoknak megszüntetése, illetőleg lehető csökkentése végett szükségesnek tartjuk a promontori dunaág medrének oly módon való szabályozását, hogy veszélyes jégtorló­dások jövőre ezen dunaág egész hosszában sehol se képződhessenek s azon duzzadás, a raely­lyel az itteni árvizszin a Dunának más hasonló esésű és rendes szelvényű szakaszain beálló árvizsztueket felülhaladja, csökkentessék, illetőleg a lehetőségig megsztintettessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom