Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-557
DLVII. SZÁM. 235 nyitni. E végett nem szükséges egyebet tenni, mint a gubacsi zárgátat mostani állapotában meghagyni, mely zárgát már a múlt télen annyira meggyengittetett, hogy a veszély beálltával igen rövid idő alatt átvágható, s mihelyt egy mérsékelt nyilas lesz rajta vágva, a kavicsból álló zártöltés legnagyobb részét maga a viz ereje el fogja sodorni. Ebből azon előny is származik, hogy daczára annak, hogy szükség esetére a melléklefolyás minden perczben megnyitható, a vizerő egy részét nem kell minden ok nélkül a promontori ágból már előre elvonni, és igy annak kiképződését kétségessé tenni. Annak megállapítását, hogy a soroksári ág zárgátja helyébe minő és mily nagy nyilású végleges mű készíttessék, az albizottság a promontori ágban teljesítendő kotrások eredményétől teszi függővé és igy későbbi időre tartja fenn. A vámházon felüli dunaszakaszra nézve, a Duna medréről vele közlött ^keresztszelvényrajzokból, valamint az 1876. és 1880-iki árvizszinek lejtmérése után készített átnézeti hosszszelvényből azon meggyőződésre jutott az albizottság, hogy a vámházon felüli folyamszakaszban egy különleges vizszin-duzzadás létezik, mely nem a soroksári zárgát következménye ; tehát arra a promontori ág szabályozása kedvezoleg fogna ugyan hatni, de azt teljesen el nem enyésztetheti, hanem mely a fővárosmenti árviz-szorulatból ered, és az árvizek növekedtével nagyobb és nagyobb arányokat ölt.« >Ezen vizszin-duzzadást azonban a bizottság, mint olyat, melynélfogva a (+) 6.322 méteres viz legfeljebb (+) 6.954 méterre emelkedhetik, holott a főváros (+) 8.21s méterig van az elöntés ellen biztositva, a fővárosra nézve nem tartja veszélyesnek,« s csak >azt tartja kívánatosnak, hogy az e szakaszban folyamatban levő kotrások befejeztessenek, a mikor az idő folyamában eszközlendő felmérések biztosan kimutatni fognák, hogy utólag még hol és mily mérvű meder javítási munkák volnának szükségesek.« Ezenkivül Buda-Ujlak és Ó-Buda városrészeket kívánja még a műszaki albizottság biztosíttatni egy (-[-) 8.22—(~h) 9.11 védtöltés - vonal által, mely a Margit-hidtól az ó-budai sziget alsó csúcsáig, a fő dunaág mellett vonulna el, onnan kezdve pedig a filatóri-árokig az ó-budai ágat követné, s végre innen az úgynevezett filatori-földeken keresztül ívalakban a természetes magaslatokhoz kapcsoltatnék. A töltések különböző magassága onnan ered, hogy a legmagasabb árvizszin az ó-budai sziget mentén magasabbra emelkedett a 0 vizszin felett, mint a Margithidnál ; minélfogva az ó-budai sziget mentén és a filatori-földeken keresztül O.89 méterrel magasabb töltés szükséges, mint a Margit-hidnál. A hivatali elődöm által összehívott bizottságnak fennebb előadott javaslatait alapos bírálat alá vévén, azokat részemről is elfogadom. Azon a kormány mérnökei által felállított, a külföldi szakértők által és a vegyes bizottság által is elfogadott alapelvből kiindulva, hogy amint Budapest fővárosát eddig is a jégdugulások által okozott áradások veszélyeztették, ugy ezentúl is csak a jégdugulások által okozott áradások veszélyeztethetik, nem ajánlhatom a soroksári zárgátnak bukógáttá átalakítását, mert ezen rendszabály a jégdugulások okozta veszélyeket csak fokozná; hanem szükségesnek tartom a főváros mentén eddig végrehajtott szabályozási munkáknak az által leendő folytatását és kiegészítését, hogy a promontori Duna-ágat szabályozzuk, és oly állapotba helyezzük, hogy a jégmenetek alkalmával abban jégdugulások ne képződhessenek, és a Duna árvizeit duzzadás nélkül levezetni képes legyen. Ezen czél elérésére a műszaki albizottság és a vegyes bizottság által javasolt munkák végrehajtását tehát a magam részéről is indítványozom. A műszaki albizottság illetve a vegyes bizottság által javasolt és részéről is elfogadott szabályozási elv helyes volta mellett bizonyít azon körülmény, hogy az 1876-ik évi árviz lefolyása után a vámházon alul végzett aránylag nem nagy terjedelmű kotrások folytán már is javultak a lefolyási viszonyok, s mint a tervezethez A. alatt csatolt diagrammból látható, jelen30*
