Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-556
226 DLVI. SZÁM. Melléklet az 556 . számú irományhoz. Indokolás, „a kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak a német birodalommal való rendezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Az 1880, ápril 11-én létrejött egyezmény után, a kormány törekvése továbbra is oda irányult, hogy Németországgal kereskedelmi és forgalmi tekintetekben előnyös és hosszabb időre szóló szerződés jöjjön létre. Ezen törekvésében különösen oda forditotta figyelmét, hogy az új szerződés lehetőleg tarifa-szerző dés legyen; — hogy továbbá az időközben felemelt német vasúti viteldíjak előbbi állapotjukra leszállíthassanak, és hogy a vasúti viteldíjakra nézve szerződéses biztosítékokat lehessen elérni ; — végre hogy állatkivite'ünk tekintetében az állategészségügyi védelem okából hosszabb idő óta követett rendszabályok visszavonattassanak és ebbeli forgalmunk nemzetközileg szabályoztassék. Az e czélból megindított hosszadalmas tárgyalások mindazonáltal a mondott irányokban kedvező eredményre nem vezettek. A vasúti viteldíjak szerződés által leendő szabályozását a németek mindjárt kezdettől fogva határozottan visszautasították. Az állatkivitel tekintetében a német kormány küldöttei saját kiküldötteinkkel ngyan részletes tárgyalásokba bocsátkoztak, és a tárgyalások folyamában, különösen állategészségügyi intézményeink, törvényeink és rendszabályaink tüzetes megbeszélés tárgyát képezték, de azon kedvezőtlen eredményre vezettek, hogy jelenleg sem a szarvasmarha, sem a juh, vagy a fris hús kivitele és átvitele tekintetében Németország szerződéses kötelezettséget nem vállal. Még legtöbb kilátással kecsegtettek azon tárgyalások, a melyek a tariftételek megkötését czélozták. Igaz ugyan, hogy e részben is, eltérőleg a tarifszerződések eddigi jellegétől, nem a tényleg fennálló tariftételek kedvező mérséklése, hanem Németország részéről SZÍVÓS kitartással fentartott azon alapelv volt irányadó, hogy a fenálló tariftételek minden változás nélkül köttessenek meg. Ezen elv keresztülvitelénél azonban a kormány figyelemmel volt arra, hogy azon vámtételek, a melyek saját tarifánk szerint csekélyebbek, mint a német tételek és igy megkötésük az egyenlőtlen vámtételek folytán esetleg hátrányos, vagy meg ne köttessenek, vagy csak oly módosítás mellett köttessenek meg, hogy esetleg a szerződés tartama alatt is illető vámtételünk a német vámtétel erejéig fölemelhető legyen. A tárgyalások folyamatán mindkét szerződő rész meglehetős számú és jelentékeny árúcsoportokra kiterjedő tariftételt volt hajlandó megkötni; sőt a szerződés ezen részét illetőleg már teljes egyetértésre jutottak a kormányok képviselői, a midőn a legutóbbi napokban egyszerre Németország részéről kijelentetett az, hogy tarifszerzodés a jelen körülmények közt nem köthető.
