Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

^10 DLIL SZÁM. hette be e munkálatokat, Addig pedig, mig ez meg nem történik, a Berettyó és Sebes-Kőrös alsó részén, valamint az egyesült Kőrösöknél végzendő szabályozási munkák és töltésközök iránt határozott és biztos alapokon nyugvó véleményt mondani nem lehet. Az állam pénzereje aligha fogja megengedni, hogy az átvágások a külföldi szakértők kívánsága szerint teljes méretekkel, azaz oly üreggel ásassanak ki, a minővel a Kőrösök természetes medre bir. De nem is tartanám czélszerűnek az állam pénzerejének ily módon való elforgácsolását. Néhány évig, még a Tisza vizszerkezetére fordítható Összes erőt, magánál a főfolyónál az alsó átvágások kibővítésére kell fordítani, az egyesült Kőrös átvágásait egyelőre elég lesz oly méretekkel kiásni, a melyek mellett azoknak továbbfejlődése és a vizereje által való kiképeztetése biztosítva lesz. Az ily mérvű bővítési munkák már régen folyamatban vannak, de a folytonosan kedvezőtlen vizállási viszonyok és különösen az átvágási munkák régi vállalkozójának tehetetlensége miatt nem haladtak kellő mérvben elő. Az egyesült körösi átvágások ásatási munkálatainak vezetésével megbízva volt kormánybiztos b* Wenckheim László ur, kevéssel halála előtt, a régi vagyonbukott vállalkozóval felbontotta a szerződést, s a bővítési munkák gyors befejezése iránt Renaud Gyula jóhitelű franeziaországi vállalkozóval lépett szerződéses viszonyba, a melyet azonban a báró közbenjött halála folytán s a szükségesnek talált módosítások miatt csak a múlt év őszén lehetett annyira rendbe hozni, illetőleg rendes szerződésbe foglalni, hogy a vállalkozó a munkákat megkezdhesse. Az átvágások bővítéséből kikerülő föld jövőben az átvágás tengelyétől jobbra-balra 30 méterre fog elhordatni, s így az átvágás 60 méterre kiszélesedhetik, mielőtt a kihányt földtömeg beomlására kerül a sor ; akkor pedig már oly erős lesz benne a vízfolyás, hogy a beomló földtömeget biztosan ki fogja vinni az átvágásból. ' Eddigelé csak két újabb átvágás létesítésének szüksége merült fel az egyesült Kőrösöknél Endrőd átellenében, a melyet a külföldi szakértők is szükségesnek tartanak, az endrődi partomlások [megszüntetése végett. Ezen átvágások tervei még a szakértők behívása előtt helybenhagyattak, de miután Endrőd érdekében nagyon kívánatos, hogy a mellette elvonuló természetes mederben a vízfolyás élénksége minél előbb csökkenjen, s e miatt az átvágásokat nagyobb méretekkel kell megásni, mint az állam a többi körösi átvágásokat ásatja : az érdekeltekkel hozzájárulási tárgyalást kell megindítani, s ez még nincs befejezve. Békés városa biztosítása szempontjából már megtörtént az, a mit a külföldi szakértők ajánlottak, s a mi már az ő bejövetelük előtt is tervezve volt. A hol az úgynevezett élővizcsatorna az aradmegyei malom-csatornából kiágazik, egy tiltó szilip építtetett, melynek nyílása mindannyiszor el fog záratni, valahányszor Békés alatt a viz magas állása szükségessé teszi ott az élővizcsatorna alsó torkán lévő tiltó zsilip nyilasának elzárását. így a két zsilip közt eső s Békés városa mellett elvonuló mederszakaszba áradások alkalmával sem felülről a malomcsatornából, sem alóiról a Kőrösből víz nem juthatván be, ha ilyenkor még a belvízcsatornák betorkolásai is elzáratnak, Békésnél a víz nem emelkedne tik veszélyes magasságra. Midőn az élővizcsatornába a vizfolyás útja igy elzáratik, az aradi malomcsatorna vize hajdani uLján a Csahos éren fog a Körösbe folyni; vagy ha a Körös vízállása itt is oly magasra emelkednék, hogy a pili, malomra nézve veszélyes lenne, annak a Csahos éren felfelé szabad folyást engedni; néhány napig, mig e veszélyes vízmagasság tart, a Csahos ér torkát s ezzel együtt a malomcsatorna tápzsilipét is el lehet zárni, mely esetben a malomcsatornában megszűnik a vizfolyás. 2>) A Maros. A külföldi szakértők a Maros folyónak csak az Arad város mentén elvonuló csekély részét és Szeged átellenében a legalsó szakaszt látták. A velük közlött helyzeti rajzak és