Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
188 DLII. SZÁM. >A bizottság szükségesnek látja, lehető leghamarább segíteni ezen kedvezőtlen helyzeten az által, hogy a Szeged alatt levő átmetszések, melyek egynek kivételével nem kielégítők, mielőbb a szükséges mértékben kiszélesittessenek. Minden átmetszés, mig nincs kiképződve, azon hátránynyal bir, hogy addig, a mig végleges nagyságát eléri, elősegiti az anyameder beiszapoltatását, mielőtt az árvizek megszűnnének annak irányát követni, s hogy igy a viz lefolyását hátráltatják.« »így nem is elegendő csak a Szeged alatti átmetszéseket kitágítani, hanem ezen műveletet alulról fölfelé haladva, ki kell terjeszteni a többi átmetszésekre is, melyek még nincsenek teljesen kiképződve azon hatás miatt, melyet mindegyik a fölötte lévő vizszin magasságára gyakorol, s azon veszély miatt, mely ebből a szomszéd töltésekre háramlik.« Nagyon helyesen mondják a külföldi szakértők, hogy az átvágások hatása az árvizek színének felemelésére nem oly nagy mérvű, mint a töltéseké; mert ha valamely folyónak pályáját a görbületek levágása által kiegyenesitenénk, a nélkül, hogy kiöntéseit a védtöltések felépitése által megszüntetnénk, ez által a mederben bizonyos idő alatt lefolyó víztömeg nem szaporodnék. Mihelyt a viz szine a meder partjain felülemelkednék, a viz egy része ép ugy elterülne az árterületeken, mint a kiegyenesités előtt; a meder lejtőjének esése pedig megnöveltetvén, abban a viz gyorsabban, és igy hasonló tömeg alacsonyabb vizszin mellett folyna le kiegyenesités után, mint az előtt. Ellenben, ha valamely folyónak medrét töltések közé veszszük. megnöveljük a folyó pályáján bizonyos idő alatt lefolyó viziömeget az által, hogy az elzárt árterületekbe az árviz egy része többé szét nem terülhet, s a felülről érkező egész vízmennyiségnek együtt kell lefolyni a töltések között, holott azelőtt annak jelentékeny része az árterületekben szétterült, a miből nagy rész a földrétegbe beszivárgott vagy elpárolgott, a többi pedig csak az apadás bekövetkeztével s csak lassanként jutott a folyam medrébe. Töltések közé vett folyóknál az összes víztömegnek a töltések közt kelletvén lefolyni, egy bizonyos árhullám összes tömegének lefolyása rövidebb idő. alatt történik ugyan, de magasabb vizszin mellett, ellenben oly folyóknál, a melyek nincsenek árterületeikről védtöltések által elzárva, a viztömeg egy részének elterülése után az árvizek legmagasabb szine nem szokott oly magasra emelkedni, de az árterületről lassanként visszafolyó kiöntési vizek huzamos ideig magas állásban tartják a folyó vizét. Kétségtelen, hogy az átvágásoknak egy időben és egyforma méretekkel való kiásása nem történt egészen helyesen; de másrészről szabályozás oly módon, mint a külföldi szakértők mondják, hogy t. i. a kanyarok átvágása legalól kezdetvén meg, e munka csak oly mérvben haladjon felfelé, a mint az alsó átvágások képződnek, még eddig a Tiszához hasonló nagy folyóknál soha sem hajtatott végre, s hihetőleg ezentúl sem fog létesíttetni sehol. Ily módon csak azon esetben lehetne valamely folyó szabályozását végrehajtani, ha aránylag röv ; d időközben, oly összeg állna rendelkezésre, a melylyel az összes kanyarok átvágásait az anyameder üregének megfelelő méretekkel helyre lehetne állitani. Ámde T.-Újlaktól a Dunáig ásott 111 drb., összesen 133-808 kilóm, hosszú átvágásnak oly méretekkel való kiásása, a minőkkel az anyameder ürege bir, körülbelül a következő táblázatban foglalt összegeket igényelte volna :
