Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.

Irományszámok - 1878-552

186 DLII. SZÁM. I. A külföldi szakbizottság többségének javaslata szerint 375 méter felső szélességgel. 1. Földmunka 358,320 frt 05 kr. 2. Az elfoglalandó terület kisajátítása . . 238,094 > 70 » 3. Előre nem láthatókra m. é 10% . . . 59,585 » 25 » 656,000 frt. Az ártérnek megszélesitése folytán szükséges lesz a közúti hidat egy 165 méter hosszú ártéri hiddal megtoldani, melynek építési költsége tesz f. méterenként 400 írtjával 66,000 írtÖsszesén . . 722,000 frt A jelen előterjesztésben előadott módon 760—80Ü méter felső szélességgel. 1. Földmunka 812,928 frt 81 kr. 2. Az elfoglalandó terület kisajátítása , . 463,720 > 59 » 3. Előre nem láthatókra ..... . . 127,350 > 60 > 1.404,000 frt Ezenkivül a vasúti híd meghosszabbítása 400 f. méter 2,000 írtjával 800,000 frt. A közúti hid meghosszabbítása 570 f. méter 400 írtjával . 228,000 frt 1.028,000 frt Összesen . . 2.432,000 frt. E kimutatásban nincsenek bele foglalva az osztrák államvaspályán alól eső töltésvonalak belebbezési költségei, mivel ezen költségek az illető érdekeltek által lesznek fedezendők. A költségek összehasonlításából látjuk, hogy az ármedernek 760—800 méterre való kiszélesítésénél a tulajdonképi szabályozási munkákra 748,000 frttal több szükséges, mint a külföldi szakbizottság többsége által ajánlott 375 méterre való kiszélesítésnél. A főösszegek közt levő 1.710,000 frtnyi nagy különbség főleg a hidépitésekből származik, a minek költségét tulaj donkép nem a szabályozás terhére kell felszámítani. Itt meg kell jegyezni, hogy a fentebbi kimutatásban használt egységi árakkal számítva, a Maros levezetés magában 1.897,000 frtba, a köz- és vasn

ton szükséges hidakkal együtt 2.257,000 frtba kerülne. .Mint fentebb ki lett mutatva, Szeged mentén a vizlefolyási viszonyok tökéletes rendezése érdekében, az átelleni töltések egymástól oly távolban lennének felépitendők, hogy a köztük szabadon hagyott ármeder felső szélessége 760—800 méter legyen; vagyis, hogy Szeged mentén az árvíz lefolyásának szabályozására s illetőleg a mostani duzzasztott árvizszin lehető sülyesztésére nézve a legbiztosabb eljárás lenne az, ha az ármedernek a kétparti töltések közt, ott is olyan szélesség adatnék, mint a minő a Tisza folyó egyéb szakaszain szükségesnek mutatkozik. De nem hagyható tekintet nélkül azon óriási áldozat, melyet az ily mérvű kiszélesítés Szeged mentén követelne. Ez esetben a munka kivitelére szükséges mintegy két és fél milliónyi jelentékeny kiadáson kivül Új-Szegedet, melyet a törvényhozás csak nem rég csatolt Szeged sz. kir. városához, egészen meg kellene semmisíteni s az emiitett harmadfél millió frtnyi kiadás árán az ország második városával, Szegeddel szemben, egy dísztelen fövénysikságot állítanánk elő. Nagyon helyesen mondják a külföldi szakértők, hogy »a városon keresztül menő folyó-szakasz nem eshetik ugyanazon tekintetek alá, mint annak szabad földön folyó része«. A rövid szorulatok által előidézett vizszin-duzzadást ártalmatlanná lehet tenni a védművek-