Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLIL SZÁM. 151 A társulatnak van egy elnöke, egy alelnöke, 30 tagból álló választmánya, egy igazgató titkára, egy mérnöke és egy pénztárnoka; a működésére való felügyelettel Bereg megye van megbizva. 2. A bodrogközi ár mentesítési társulat. A beregi társulat töltésvonalának folytatását Ung megye területén, 4 hosszban, a megye által fentartott töltésvonal képezi, s ennek végében Csapon alul egy kilométernyire kezdődnek a bodrogközi társulat töltései. A társulat kötelékébe tartoznak mindazon területek, melyek Ung, Zemplén és Szabolcs megyék területén Csaptól és a Latorcza folyótól kezdve a -Tisza és Bodrog közt, e két folyó összejöveteléig feküsznek. Az összes árterület 194,727 magyar hold vagy 84,044 hectare. A társulat eredetileg 1846-ban alakult s az 1871. évi XXXIX. t. czikknek megfelelőleg átalakított alapszabályai 1876-ban lettek helybenhagyva. Feladata: a kötelékébe tartozó árterületet a Tisza, Bodrog és Latorcza folyók kiöntései ellen megvédeni. A társulat védtöltései a Tisza partján a csapi országúttól a zalkodi magaslatig, a Bodrog balpartján Bulytól Vissig terjednek. Ezen végpontokon alul a két folyó közt fekvő terület szabadon ki van téve az elárasztásnak. A 74*446 kilóm, hosszú tiszaparti töltés 12 db. kisebb-nagyobb kiterjedésű természetes magaslatok által van megszakgatva. melyek közül a legrövidebb 30 m., a leghosszabb 1335 m. hosszú. A bodrogparti töltések összes hossza 70*156 kilóm. A töltések épitése 1859-ben fejeztetett be. Azóta jelentékenyebb magasbitások és javítások történtek: az 1863., 1867., 1868., 1870., 1871., 1872. és 1876-ik években. A töltések magassága a legmagasabb 1876. évi árvizszin felett egyre-másra 0*63, koronaszélessége a Tiszánál 4 m., a Bodrognál 3 m., vizfelöli rézsűje l:2*5-hez, szárazfelőli rézsűje 1:2-höz mindkét folyónál. A töltésvonal felépítése óta a következő szakadások történtek : a) A Tiszánál: a töltésnek részint alacsonysága, részint gyengesége miatt 1861-ben a ricsei, kis- és nagyczigándi, karádi határban és homokdombnál összesen 8 helyen elárasztatott 100,000 hold, a társ. árt. 51%-a; 1865-ben a ricsei és karádi határokban 2 helyen elárasztatott szintén 100,000 hold, a társ. árt. 51Vo-a; 1867-ben az agárdi, leányvári és nagy-czigándi határokban összesen 3 helyen elárasztatott 150,000 hold, a társ. árt. 77o/ 0-a; 1869-ben a leányvári és czigándi határokban összesen 3 helyen, elárasztatott 100,000 hold, a társ. árt. 51%-a; 1878-ban az agárdi határban egy helyen elárasztatott 40,000 hold, a társ. ártér iO-o/ 0 a. ß) A Bodrogéinál: a töltésnek részint alacsonysága, részint gyengesége miatt 1860-ban Halászszögnél, a libellánál, a zétényi és szinyéri határokban összesen 4 helyen, elárasztatott 150,000 hold a társ. ártér 77%-a. A belvizek szabályozására még nagyon keveset tett a társulat, mindössze is a Bodrogba torkolló u. n. Török-éren egy tiltó zsilipet építtetett s ehhez egy rövid vizvezető csatornát ásatott. A társulat alakulásától kezdve az 1878. év végéig kiadott: Építkezésekre, az államtól több izben nyert s összesen 1.121,879 frt 39 krnyi segélylyel együtt ........... 3.271,991 frt 39 kr. Elfoglalt területek kisajátítására 170,830 >—••'-* Összesen . . 3.442,821 frt 39 krt Ebből esik egy magyar holdra 17 frt 68 kr.
