Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
144 DLII. SZÁM. Az egyes szakaszokban, a folyó eredeti pályájának és az átmetszések kiképződése után létre jövendő pályának összhasonlitására, valamint az elérendő pálya rövidítésre és az esési viszonyokra vonatkozó adatok a következő táblázatban vannak elő tüntetve. Az egyes szakaszok Az átvágások Az egyes végpontok közt Esés Kilométerenkénti esés száma megnevezése darabszám hossza távolság a rövidítés Esés a folyó eredeti pályáján az átvágások által kiegyenesített pályán növekedés száma megnevezése darabszám hossza a folyó eredeti pályáján az átvágások által kiegyenesített pályán kilométerekben arányszáma Esés a folyó eredeti pályáján az átvágások által kiegyenesített pályán értéke arányszám száma megnevezése darabszám kilóm. kilóm. kilóm. kilométerekben arányszáma mtr. mtr. mtr. mtr. arányszám l II. III. IV. V. VI VII. T.-Ujlaktól V.-Naményig . V.-Naménytól Csapig . . Tokajtól Szolnokig . . . Szolnoktól Csongrádig. . Csongrádtól Szegedig . . Szegedtől a Dunáig . . . 14 14 33 28 4 7 11 10-499 8-714 23-526 44*969 6*556 11*146 28*398 87-223 79-368 170*661 380-795 134*562 105-516 253*605 * 54*522 48*383 84-451 199*010 88-225 72*351 181*939 32*701 30-985 86-210 181-785 46337 33*165 71*666 0*375 0-390 0*505 0*477 0*344 0-314 0*282 12*090 3*378 8*881 10*797 2*598 2-270 4*632 0*1387 0-0425 0-0520 0-0284 0-0193 0*0215 0*0182 02217 0*0698 0*1052 0-0542 0*0294 0-0313 0-0255 0*0830 0-0273 0'0532 0*0258 O-oioi 0-0098 0-0073 0-598 0*642 1*023 0*909 0*523 0*456 0*401 l II. III. IV. V. VI VII. Összesen . 111 133*808 1211*73oi 728*881 482-849 0*398 44*646 0-0368 0'0612 0*0244 0 ; 663 E táblázatból látható, hogy ha majd az átvágások annyira ki fognak képződni, hogy a vizlevezetés szempontjából, a kanyarok-meder-üregét teljesen pótolhatják, a viszonyos esések Csaptól lefelé, — ugy mint ez minden rendezett folyónál észlelhető, fokozatosan fogyni fognak. Naménytól Csapig kisebb ugyan, és az átvágások kiképződése után is kisebb lesz a viszonyos esés, mint a közvetlenül alatta következő Csap-tokaji szakaszon, de ennek oka azon nagy kanyarban keresendő, melyet a Tisza főiránya, a Namény és Tokaj közt fekvő magaslatok miatt, Jándtól északra fordulva Csapig, Csaptól délnyugotra fordulva, T.-Eszlárig képez. A viszonyos esésben észlelhető ezen visszásságot, a magaslatoknak Naménytól Tokajig vagy bármely más pontok között egyenes vonalban való átvágása által mellőzni, ha nem lenne is absolute lehetetlen, de minden esetre, oly nagy pénzáldozatot igényelne, mely az elérhető eredmények által egyáltalában nem lenne indokolva. Még a csongrád-szolnoki szakaszban mutatkozik némi rendellenesség a viszonyos esésben, de ez nagyon csekély, s az átvágások kiképződése után mérsékelve lesz ; azonkivül nem is tűnnék ki, ha a Szolnoktól Szegedig terjedő folyamrészt egy szakaszba vettük volna. Egyedül a fentebbi táblázat számadatait tartva szem előtt, bizonyára fel fog tűnni az, hogy a tervezett átvágások által a folyó pályája Szolnoktól kezdve lefelé kisebb arányban rövidittetik meg, mint a folyó felsőbb szakaszain, sőt hogy ezen arány lefelé mindinkább fogy, s hogy ennek következtében a felsőbb szakaszokról fokozott sebességgel lerohanó árvizek, a kisebb arányban rövidített alsóbb .szakaszokon, az átvágások teljes kiképződése után is magasabb vizszin mellett fognak lefolyni, mint ez a szabályozás előtt történt ; s igy helyesebbnek fog tetszeni Paleocapa javaslata, mely szerint Tokajon, illetőleg Dobon felül a kanyarok nem lettek volna átvágandók. . ... Meg kell azonban jegyeznem, miszerint a lefolyás viszonyainak megítélésénél nem hagyható figyelmen kivül, hogy a felső szakaszokról az árvizek bizonyos mértékig, már azon esetben is sebesebben és nagyobb rohammal folynának le, ha a felső szakaszban a kanyarok nem vágattak volna át, hanem csupán védtöltések épittettek volna.
