Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLII. SZÁM. 125 az átmetszéseket, és azok akkor megteendők, s a kijelelt s tervbe foglalt átmetszéseket csupán azért állitja előlegeseknek s a megindított töltés-rendszerrel együtt megteendőknek, mennyiben azok részint nagyobbszerű kanyarok megrövidítését, részint a beömlő folyók torkolatainak megigazitását s igy az egész folyóra kiható munkálatokat javasolnak. Ez okért, ha a vidéki társulatok helybeli fontos érdeköknél fogva a kijelölteken kivül átvágásokat kívánnának végrehajtani, ez iránti kivánataikat a központi választmánynak előterjesztvén, nem fog az késni, a szükséges tervkészítésben segédkezeket nyújtani a vidéki társulatoknak s ebbeli kivánataikat kellő figyelembe is veendi.« Ugyanezen gyűlésben a bácsi osztály képviselői panaszt emeltek »a Tisza balpartján fekvő torontáli töltések tervellenes fekvése miatt« s kérték a nagygyűlést, hogy ezen töltéseknek a Tisza partjától hátrább, a tervezett vonalba való helyezése iránt a szükséges ^lépéseket tétesse meg. Erre a nagygyűlés a következő határozatot hozta: »miután a bácsi társulat számára a tervek ugy készíttettek, hogy azokban csak a bácsi társulattól joggal követelhető ártér vétetett tekintetbe, intesse meg a bácsi társulat ideje korán a torontáli társulatot töltéseinek rendezése végett, mit ha nem tenne ama társulat, ide jelentse be, hogy ez ügy törvény szabta utón elintéztessék.« Még egy fontos feladatot oldott meg e nagygyűlés, Keczkés Károly főmérnök véleménye alapján, szem előtt tartva a birtokviszonyokat, a természet által a Tiszavölgyben képezett egyes vizszerkezeteket, valamint az árterületek kölcsönös érdekeit, az egész Tiszavölgyet nyolcz külön vizszerkezetre osztotta, melyeknek elnevezése és határvonalai a következőleg állapíttattak meg : 1. Ugocsai vizszerkezet : a Tisza jobbpartján a szőllősi hegytől Váriig, innen a Borsa balpartján felfelé a salánki határban már akkor létezett töltésig; a balparton pedig Verőczétől T.-Becsig a Batár folyóig. 2. Szatmári vizszerkezet : a Tisza balpartján, a Batár folyó melletti magasabb parttól a Szamos beömléséhez közel, Namény mellett fekvő magas földhátig. Ezen vizszerkezethez tartozó és szabályozandó mellékfolyók a Túr, Szamos es Kraszna. 3. Beregi vizszerkezet: a jobbparton, a Borsa folyótól Csapig; a balparton a naményi magas parttól a Zsurk mellett levő magas partokig. A jobb parti ártér felnyúlik a Latorcza mentén csaknem Munkácsig s a Szernye mocsarat is magába foglalja. - 4. Zempléni vizszerkezet: a jobbparton Csaptól Tokajig; — a balparton a zsurki magas parttól a rakamazi töltésig. Ide tartozik a Latorcza és Bodrog közt fekvő árterület is. 5. Szabolcsi vizszerkezet: a jobbparton Tokajtól az Eger patak beömléseig, mely a valki emelkedettebb földterületről egyenesen T.-Füred irányában lesz a Tiszába vezetendő ; — a balparton a rakamazi töltéstől az örvényi magas partig. A jobbparti ártér az egész Taktaközt magába foglalja, a balparti pedig egészen a Hortobágy és Berettyó vidékéig kiterjed. 6. Hevesi vizszerkezet: a jobbparton az Eger patak beömlésétől Csongrádig; — a balparton az örvényi magaslattól a Kőrös beömléseig. Az ártérben a Mirhógát által védett terület is benfoglaltatik, 7. Csongrádi vizszerkezet: a jobb parton Csongrádtól a szegedi magas partokig; a balparton a Kőrös beömlésétől a Maros beömléseig. 8. Bácsi vizszerkezet: a jobbparton a szegedi magaslattól a csurugi úgynevezett botonyi magas partig. A torontáli és Csajkás vizszerkezet egyelőre kihagyatott; mivel a torontáli érdekeltség, a melynek már kész védtoltései voltak, kijelentette, hogy >kész ugyan a társulati kormányzás közköltségét a többiekkel aránylag hordozni, de a saját körében teendő szabályozási munkák költségeit sem a többiekkel megosztani, sem a másokéban részt venni nem akar«, a csajkás kerületi katonai kormány pedig a nagyméltóságú hadi tanács felhatalmazása nélkül semminemű kötelezettséget sem vállalhat magára.
