Főrendiházi irományok, 1878. X. kötet • 533-564. sz.
Irományszámok - 1878-552
DLII. SZÁM. 113 552. szám. (CLXVI. ÜLÉS 1086. 1) JEGYZŐKÖNYVI PONT.) Jelentése a főrendi ház állandó hármas bizottságának 99 a Tiszavölgy ár mentesítése érdekében a kormány által teendő intézkedésekről 66 szolé törvényjavaslat tárgyában. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat a Koros, Tisza és Maros által határolt vidékeknek biztonsága czéljából igényelt védtöltések mielőbbi kiépítése, a belvizek levezetésére szükséges főgyűjtő csatornák és zsilipek terveinek és költségvetésének elkészítése, — az érintett munkálatok által érdekelt birtokosok összeírása és teherviselési hányadaik megállapítása — az emiitett terület árvédelmére alakult és működő vízszabályozási és ármentesitÖ társulatok ügyeinek egyelőre államilag leendő ellátása, a Kőrös völgyén az árvédelem czéljából teendő munkák és intézkedések gyors foganatba vehetése és végrehajthatása, — a Kőrös és Berettyó völgyén nem természetes* vagy nem czélszerü határok szerint alakult vízszabályozási és ármentesitÖ társulatok újjászervezése s a kivánatos társulatok megalakítása, és végül a Tisza mentén felépített védtöltések egyes szakaszainak az árviz lefolyása szempontjából elkerülhetlen hátrább helyezése iránt tartalmaz rendelkezéseket. À bizottság a fennebbi rendelkezéseket olyanokul tekinti, melyek az árviz csapásai által ismételten több izben sújtott vidékeknek biztosítására kellő eszközökül szolgálhatnak addig is, míg a törvényhozásnak, mint ez a törvényjavaslatban érintetik, módjában leend a Tisza és mellékfolyói szabályozásának végleges rendezése és administrativ szervezése iránt határozni. Figyelembe véve ezt, valamint a ministeri indokolásban felhozottakat, tiszteletteljesen javasolja a bizottság a kérdéses s a megkívántató költségek fedezéséről az 1880. évi XX. törvény czikk alapján rendelkező törvényjavaslat változatlan elfogadását, megjegyezvén, mikép az árfejlesztés alapjául szentesitekre ajánlt vizszin, t. i. az 1881. évi, gyakorlatilag megfelelőbb, s nemcsak könnyebben megállapítható, hanem az adott viszonyok által indokolt, mivel a terheket jobban megosztja, s az ujabb egyezkedésekben is tényleg kifejezésre jutott. Budapest, 1881. évi május hó 29-én. Szogyény László s. k., bizottsági elnök. Báró Budnyánszky József s. k., bizottsági jegyző. FŐRENDI IROMÁNYOK. X. 1878/81. 15 J
