Főrendiházi irományok, 1878. IX. kötet • 488-532. sz.
Irományszámok - 1878-497
170 CDXCVII. SZÁM. jának visszaidézésére sem akar kiterjeszkedni, ezúttal fölösleges ismétlések lennének ezek mindazok után, miket annyiszor volt alkalma elősorolni régi törvények és okiratok idézésével ama megdönthetlen jogi alapot illetőleg, mely szerint Fiume egyenesen Szent István koronájához tartozik. Sokkal ismeretesebb e kérdésnek jogi oldala, hogysem azt vitatni vagy épen megtámadni lehetne. Mi tehát kiindulva az 1868: XXX-ik törvény bennünket illető 66. §-ának első kikezdéséből, kifejezést óhajtunk adni úgy annak értelmében, idevonatkozó nézeteink és szándékunknak. Fiume közjogi helyzetét az 1868. évi XXX-ik törvényczikk 66. §-ának első bekezdése erősiti meg, mihez Horvátország is hozzájárult, mert e törvény által kiegyezést hozott létre Magyarországgal. Jóllehet elismeri Fiume, hogy ezen törvényczikk 66. §-a megerősíti és vII.ágosan meghatározza e város, valamint kikötője és kerületének politikai hovatartozását, t. i. hogy mint külön terület Szent István koronájához tartozik (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) mindazonáltal jogot tart arra, hogy ezen hovatartozásának, ímint elvitázhatatlan államjogának egy külön törvénybe való iktatását sürgesse, hogy igy Mária Terézia 1779. évi áprII. hó 23-án kiadott oklevelére és az 1807. évi IV-ik törvényczikkre vonatkozva még, egyszer megerősitessék Fiume város és kerületének, mint Szent István koronája külön területének közvetlen Magyarországhoz való csatoltatása. Ugyanazon 66. §. kimondja azt is, hogy Fiume külön autonómiáját, valamint törvényhozási és kormányzati viszonyait illetőleg Magyarország országgyűlése s Horvát-Sziavon és Dalmátországok országgyűlése és Fiume városa közt küldöttségi tárgyalások utján közös egyetértéssel megállapodás lesz eszközlendő. Ez az éppen, ami komoly aggodalomba ejt bennünket, mert a legkisebb reményt sem tápláljuk az iránt, hogy egy újból megkezdett alkudozás az eddiginél jobb eredményhez vezessen. Bizva reméljük azonban, hogy a mélyen tisztelt Főrendi Ház szintén el fogja ismerni azt, miszerint marsi col risalire ai tempi della nostra storia. Sarebbe questa una ripetizione superflua, dopo le tante volte, che si ebbe occasione a pronunciarsi nel argomento, collo enumerare le leggi ed i diplomi risguardanti la incontestabII.itá della immediata pertinenza di Fiume alla sacra Corona di santo Stefano. Cotalî emanazioni sono indiscutibII.i, ne ponno essere ignorate e tanto menő intaccate. Noi ci dipartiamo dalia legge XXX : 1868. in quanto di noi accenna II. §. 66. p. s. onde a tenoré di questo, fare sentire i nostri intendimenti e le nostre vedute in proposito. La posizione di diritto publico di Fiume viene ad essere confermata nel. §. 66. p. 1. della legge XXX: 1868, quindi consenziente pure la Croazia, la quale stipulo mediante questa legge un defmitivo comune accordo coll' Ungheria. Fiume pure riconoscendo, che in questo §. 66. di legge viene confermata e precisata la pertinenza politica di Fiume col suo porto edistretto quale corpo separatamente annesso alla Corona Ungarica (separatum sacrae regni coronae adnexum corpus) trova pertanto di suo diritto II. pretendere, che tale pertinenza, quale indiscutibII.e ed incontrastabII.e diritto di stato, abbia a venire inarticolata mediante una legge speciale onde una volta di piu, richiamandosi al Diploma di Maria Teresa 23. AprII.e 1779, ed all' articola di legge IV: 1807. sia confermata la annessione diretta di Fiume e del suo distretto all Ungheria, quale corpo separato della sacra Corona di Santo Stefano. II. medesimo § 66 di legge vuole pure che riguardo alla speciale autonómia di Fiume e dei suoi rapporti legislative amministrativi, sia da raggiungersi, mediante negoziazioni di deputazioni regnicolari, un comune accordo tra II. parlamento ungarico, la diéta Croate-Slavona Dalmatica e la cittá di Fiume. E' qui che insorger potrebbero le nostre giuste apprensioni, giacché Fiume nutre ben minime speranze di vederé un altra volta le nuove negoziazioni coronate di migliore successo. Senonche noi fidenti nutriamo la speranza, che anche PEccelsa Camera dei Magnati trovera la
