Főrendiházi irományok, 1878. VIII. kötet • 438-487. sz.
Irományszámok - 1878-438
CDXXXVIII. SZÁM. 11 ad c) A megsemmisítésnek az általános indokokban kifejezett czélja és jogi alapja következetesen azon kellék felállítására vezetne, hogy a folyamodó a fennálló törvénykezési szabályoknak megfelelőleg teljes bizonyítékot állítson fel az iránt, hogy az értékpapír tényleges birtokából véletlenül elveszett, vagyis hogy az értékpapir birtokában volt, és hogy ezen birtoklás véletlenül megszűnt. Gyakorlatilag azonban ennek keresztülvitele a legszámosabb esetekben magát a megsemmisítés lehetőségét kétségessé tenné : és pedig azért, mivel a jelzett körülményeknek perrendtartásszerű teljes bizonyítása rendszerint nem is lehetséges. A javaslat tehát, más törvényhozások példájára, a jelzett körülményeknek csak valószínűvé tételét kívánja ; ezt pedig annál nagyobb megnyugvással teheti, minél bizonyosabb, hogy a >valószinűvé tétele hazai törvénykezésünkben már bevett és concret tartalommal biró fogalmat jelez. (így például 1868 : LIV. t. ez. 324. §. >alaposan vélelmezhető«, 338. §. >veszélyeztetés valószínűsége forog fenn«.) Nincs is elegendő ok azon aggályra, hogy a bizonyítás ezen könnyűségénél fogva a megsemmisítés roszhiszemüleg és teljesen alaptalan előadásokkal nagy számban megindittatnék. Azon országokban, melyekben a javaslat által indítványozott rendelkezéssel hason intézkedések állanak fenn, e tekintetben a panaszok fel nem merültek. A megsemmisítési eljárás megindítása iránti kérvényekre nézve indítványozott egyéb kellékek és alakszerűségek bővebb indokolást alig igényeihétnek; miután azok az eljárás természetéből és czéljából önkényt folynak. 6—8. §§. 21. §. 2. Azok után, mik az általános indokokban elmondattak, ezen rendelkezések közelebbi indokolása felesleges. Miután a megkeresett hatóság nyilatkozata közhitelességü okmánynak vétetik, nagyon természetes, hogy azon esetben, melyben annak tartalmából az tűnik ki, hogy a megsemmisíttetni kivánt papír vagy sohasem létezett, vagy többé már nem létezik, az eljárás megindítása iránt beadott kérvény elutasítandó leszen és annak következményét képezi azon rendelkezés, hogy ily elutasító határozat ellen jogorvoslatnak hely nem engedtetik. Hogy a megkeresett hatóság nyilatkozatában egyedül annak kijelentésére tartozik szorítkozni, hogy az értékpapírnak előadott ismertető jelei helyesek-e és az értékpapírban kifejezett követelés fennáll-e még vagy nem? ellenben a megjelölt adatok kiigazításába vagy a kérdéses értékpapírra vonatkozó közlésekbe nem bocsátkozhatik ; ez folyománya azon elvnek, mely a jelen javaslaton következetesen áthúzódik, t. i. lehetővé tenni ugyan a jogosítottnak, hogy az értékpapir véletlen elvesztéséből szenvedett károsodását mások által szerzett jogok sérelme nélkül jóvá tehesse, de nem kötelezni az értékpapir által kötelezett felet, vagy annak közegeit arra, hogy a jogosítottnak arra segédkezet nyújtsanak, hogy neki feladatát megkönnyítsék és távol tartani minden oly rendelkezést, mely különösen az állami értékpapírok tekintetében, a megsemmisítési eljárások szaporítására módot nyújthatna és ez által azok hitelét és kelendőségét csökkentené. 9. §. 20. §. A megsemmisítési eljárás megindítása folytán kibocsátandó hirdetvény czélja: kinyomozni, hogy a folyamodónak az értékpapir elvesztése előtt fennállott állapotba visszahelyezésére nézve az általános indokokban jelzett feltételek megvannak-e? kinyomozni tehát, hogy nincs-e valaki, ki a megsemmisíttetni kivánt papirt tényleges birtokában tartja ; figyelmeztetni 2* Az QrszÄ*£GS>w